A törvényt Petr Pavel elnök hirdette ki tavaly júliusban, és a Büntető Törvénykönyv 403. és 404. cikkének módosításával véglegesen betiltja a kommunista propagandát. Egytől öt évig terjedő büntetések Az új rendelkezések szerint a 403. cikkely kifejezetten szankcionálja azokat, akik náci vagy kommunista mozgalmakat hoznak létre, támogatnak vagy népszerűsítenek, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtva.

A 404. cikk az ilyen ideológiák iránti szimpátia nyilvános kifejezését célozza, beleértve a kapcsolódó szimbólumok használatát is, ha az propagandisztikus jellegű. Ilyen esetekben a büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, és akár tíz évig is terjedhet, ha a cselekményt a média útján követik el.

A döntés heves reakciókat váltott ki a kommunista pártokból, amelyek tiltakozásokat szerveztek, de a hatóságok a kormányváltás után is határozottak maradtak. A leghangosabb ellenállást a KSČ utódja, a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt (KSČM) képviselte, amely 1948 és 1989 között irányította az országot. A kommunista rezsim alatt Csehszlovákia a Szovjetunió csatlósállama lett, amelyet egypártrendszer irányított, amelyet a másként gondolkodók elnyomása, valamint a társadalom és a gazdaság szigorú ellenőrzése jellemzett. Bár a Csehszlovák Kommunista Párt 1992-ben feloszlott, a KSČM továbbra is létezett, ideológiailag kötődött a múlthoz, és hosszú évekig marginális, de stabil politikai erő maradt.

Az új törvény hatálybalépésével a KSČM kikerült a jogi keretekből, és el kell döntenie, hogy folytathatja-e tevékenységét, és ha igen, milyen formában. A párt képviselői a törvényt a jelenlegi rezsim kritikusainak megfélemlítésére tett kísérletként írták le, azt állítva, hogy „még a legszigorúbb elnyomás sem tudja elhallgattatni azokat, akik egy igazságosabb világért küzdenek”. A KSČM jelenleg a „Stačilo!” politikai koalíció tagja, amelynek a szavazatok körülbelül 5%-át sikerült

paradoxon A helyzet jogi paradoxont teremt: egy demokratikusan megválasztott párt van jelen a törvényhozásban, miközben ideológiája és szimbólumai illegálisnak minősülnek. A határok kijelölése összetett feladat lesz a bíróságok számára. Tomáš Nahodil ügyvéd kifejtette, hogy a „kommunista” kifejezés puszta használata egy párt nevében a Büntető Törvénykönyv reformja után a párt jogi személyként való büntetőjogi felelősségre vonását vonhatja maga után, valamint vezetőinek vagy képviselőinek büntetőjogi felelősségre vonását is.

A cseh hatóságok döntése az ország történelmi tapasztalataiban gyökerezik, amely mind a náci megszálláson, mind a kommunista diktatúrán átesett. Ez a „kettős tapasztalat” olyan közfelfogást alakított ki, amely a két ideológiát ugyanazon totalitarizmus formáinak tekinti, amelyeket az egyéni szabadság tagadása és az állami erőszak szisztematikus alkalmazása egyesít. Nyugat-Európával ellentétben, ahol a kommunizmus nem került hatalomra, és ahol az ilyen eszméket továbbra is tolerálják, Csehország úgy döntött, hogy világosan kinyilvánítja, nem tesz különbséget a kinyilvánított szándékok és a valós következmények között: az ideológiát kizárólagos és erőszakos jellege miatt bűnözőnek tekinti.

S. Gy.