A The Guardian című folyóiratban megjelent cikk szerint perui régészek bizonyítékokat fedeztek fel arra vonatkozóan, hogy Caral, Amerika legrégebbi ismert civilizációja hogyan tudott alkalmazkodni és túlélni egy súlyos klímakatasztrófát. A neves perui régész, a 78 éves Ruth Shady vezette csapat arra a következtetésre jutott, hogy körülbelül 4200 évvel ezelőtt egy pusztító aszály arra kényszerítette a lakosságot, hogy elhagyják az ősi Caral városát, és a szomszédos területeken telepedjenek le.

Ezekben az új településeken a lakosok lenyűgöző domborműveket hagytak maguk után, amelyek az éhínség áldozatait ábrázolják, és üzeneteket adnak a jövő generációinak. „Mindezeket a bizonyítékokat azért hagyták hátra, hogy az emberek ne felejtsék el, hogy a klímaváltozás nagyon súlyos volt, válságot okozott a caral társadalomban és civilizációban, és nem akarták, hogy az emberek elfelejtsék, mi okozta” – mondta Ruth Shady az egyik általa vizsgált helyszínen az idézett forrás szerint.

A caral nép egyik új otthonra lelt Vichama városában, amely a száraz csendes-óceáni parton fekszik. Itt a lakosok a tengeri halászatból és a Huaura folyó völgyében folytatott földművelésből éltek.

Egy másik település, Peñico, Caraltól 16 kilométerre keletre, ugyanabban a Supe folyó völgyében található, ugyanebből az időszakból, Kr. e. 1800 és 1500 között keletkezett, a Közel-Kelet és Ázsia korai civilizációinak kortársa.

A régészek felfedezték, hogy a caral nép magával hozta új városaiba a templompiramisok és kör alakú terek kifinomult díszítőtechnikáit. Olyan képeket is mutattak be, amelyek túlélésük történetét mesélték el a jövő generációinak. Vichamában, egy sivatagi platformon álló templom falain háromdimenziós falfestmény-domborműveket fedeztek fel, amelyek lesoványodott holttesteket ábrázoltak beesett hassal és kiálló bordákkal. Egy másik falon terhes nők, rituális táncosok és egy pár nagy hal látható. Ezek felett, egy magasabb falon egy szinte karikatúrára emlékeztető rajz látható, amely egy béka arcát ábrázolja, amint emberi kézzel kiemelkedik a felszínből, és villám csapott a fejébe.

A Caralt sújtó aszály egy hipotetikus, nagyon nagy, „4,2 ezer” néven ismert aszály része lehet, amely egyes régészek szerint arra kényszerítette az embereket, hogy elhagyják virágzó városaikat Mezopotámiában, az Indus-völgyben és más régiókban, hozzájárulva számos ősi civilizáció összeomlásához. Peñicóban a régészek akár 18 olyan építményt, köztük lakókomplexumokat is felfedeztek, amelyek erősen hasonlítanak a mintegy 800 évvel korábban alapított Caral régebbi városának építészeti stílusára.

„Ami leginkább szembetűnő, az a település szervezettsége és elrendezése, épületeik szerkezete és kialakítása. Ez arra utal, hogy abban a korszakban a szervezettség politikai-ideológiai struktúrán alapult, és nincsenek olyan tárgyak, amelyek erőszakra utalnának” – mondta Mauro Ordoñez, Peñico főrégésze. Majmok és arák csontvázaira bukkantak a régészek Úgy tűnik, Peñico stratégiai csomópont volt a partvidék, az Andok és a túloldalon fekvő Amazonas között. A régészek majmok és arák csontvázait találták, amelyeket valószínűleg a dzsungelből hoztak át a hegyekbe, valamint az őket ábrázoló kerámiákat.

A színes és karizmatikus állatokat valószínűleg a sámánok vagy vezetők használták szertartásokon a státusz jelzésére. A kiégetetlen agyagtárgyak státuszú férfiakat és nőket ábrázolnak vörösre festett arccal és stilizált hajjal, jelezve a nemek közötti egyenlőséget. Az Ecuador trópusi partvidékéről származó kagylók „állandó kapcsolatot” mutatnak az északon, valamint a délen, keleten és nyugaton élő emberekkel.

Az ételmaradványok változatos étrendet mutatnak, beleértve a Csendes-óceánból származó halszálkákat, a gyapotot, a gyümölcsöket és zöldségeket, például az édesburgonyát, az avokádót, a kukoricát, a tököt és a chilipaprikát. A központi tér falait a pututu, egy kagylóhéjból készült fúvós hangszer faragott domborművei díszítik, amelyet ma is használnak az andoki vallási szertartásokon.

Ezek a hatalom szimbólumai voltak, magyarázta Ordoñez, és továbbra is az andoki identitást és ellenállást szimbolizálják. A felfedezések megdöbbentették a régészeket, bizonyítva, hogy Amerikában is létezett egy olyan társadalom, amely kortárs volt az első nagy civilizációkkal, mint Mezopotámia, Egyiptom, India és Kína. Most a bizonyítékok azt mutatják, hogy a klímaválság közepette a civilizáció nem tűnt el, hanem alkalmazkodott és mozdult el.

stoffán
Fotó: The Guardian