A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda vetélkedőt hirdetett a legszebb Kárpát-medencei magyar településnév cím elnyeréséért. Nyelvészek, kulturális szakemberek tettek ajánlásokat öt – északnyugati, délnyugati, északkeleti, délkeleti és határon túli – régióra felosztva, de magánszemélyek, szervezetek még kiegészíthetik a listát az [email protected] címre eljuttatva javaslataikat, a szakemberek ezekből is válogatnak majd a döntőben.

Egy-egy régión belül egyszerre öt településnévre lehet szavazni, de minden régió esetében leadhatjuk a voksainkat – a határon „inneni” kedvenceinket itt jelölhetjük meg 2026. március 31-ig. Eredményhirdetést 2026 áprilisára, a magyar nyelv hetére ígérnek a vetélkedő kiírói, a legszebb nevű településeken nyelvi-kulturális programok lesznek.

A bennünket közvetlenül érintő, összesen 41 nevet tartalmazó listára Székelyföldről a Gyimesbükkhöz tartozó Áldomáspataka, a háromszéki Angyalos, a csíkszéki Szépvíz (Csíkszépvíz néven) került fel; Maros megyéből még Küküllőszéplak. Szerepel rajta Istensegíts és Fogadjisten is, amelyek ugyan nem a Kárpát-medencébe, hanem Bukovinába „esnek”, de székely alapításúak, eleink adták a nevüket, tehát ezekről sem szabad megfeledkezni.

A határon túli (értsd: az anyaország határain kívüli) települések körében jelen állás szerint a Gidófalvához tartozó Angyalos hatalmas fölénnyel vezet 1500 szavazattal – valamilyen mértékben talán annak köszönhetően is, hogy közösségi oldalán maga Porzsolt Levente polgármester is szavazásra buzdítja a község lakóit. A ma közel 650 fő lakhelyéül szolgáló, majdnem színmagyar falu 1332-ben még Agelsu néven szerepel a pápai tizedjegyzékben, de 1497-ben már Angyalosként említik.

Többek között a szabadságharc vitéz ezredese, a kiváló párbajozó hírében álló Forró Elek (1813– 1893) is itt jött világra. Szépvíznek nemcsak a neve, hanem a fekvése is szép FOTÓ: PINTI ATTILA A pillanatnyi rangsor második helyén a délvidéki Tündérlak áll 600 szavazattal, mögötte pedig, nem sokkal lemaradva (431) Szépvíz fér még fel a dobogóra.

Ez utóbbit a hagyomány szerint Szent László alapította, aki – Orbán Balázs szavaival élve – „a hont duló pogány kunoknak egy csapatját e havasokon szétvervén és megsemmisítvén, győzelme helyén hálaimát emelt az ég urához, s egy emlék-kápolnát épitett, azután pedig táltos lovával a nyomait most is védő szikláról leugratott a völgybe, hol a lezugó tiszta patakban lovát megitatván, azt mondá követőinek: »Mily Szépviz«, miből eredt az oda épült falu neve.” Bár állítólag a szomszédos Pogány-havasról került elő Szent László-kori érme, aminek később nyoma veszett, Botár István csíkszeredai régész elveti annak lehetőségét, hogy itt bármilyen település is létezett volna a 11. században, és „Zepwijz” csak 1567-ben tűnik fel először az írott forrásokban. Ettől függetlenül azonban, a neve tényleg szép!

stoffán
Fotó: Kocsis Károly