A magyar középkori történetírás talán egyik legrejtélyesebb alakja Anonymus, a „P dictus magister” néven ismert jegyző, akinek neve és személye évszázadok óta megfejtésre vár. A Gesta Hungarorum, amelyet kora magyar uralkodóiról, a honfoglalásról és a korabeli magyar nemzet formálódásáról írt, ma is izgalmas kutatási terület, tele kérdésekkel, vitákkal és felfedezésre váró titkokkal. Horváth Gábor egyháztörténész, a szegedi Gál Ferenc Egyetem tanára új szempontokkal közelíti meg ezt az évszázados kérdést, és legújabb könyvében nem csupán a szerző kilétére próbál fényt deríteni, hanem arra is, hogy a Gesta Hungarorum miként tükrözi a 12–13. századi keresztény történetfelfogást és a korabeli vallási-kulturális közeg hatását.

A könyvbemutató a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házában volt október 27-én, ahol Horváth Gábor rendhagyó történelmi órát tartott az érdeklődőknek. Ferencz-Salamon Alpár, a pedagógusok házának igazgatója moderálta az eseményt. „Ez a könyvtár nem csak könyvekben, hanem látogatókban is gazdag – mondta Alpár –, és ma este különösen öröm számunkra, hogy egy ilyen különleges művet mutathatunk be.” Horváth Gábor a könyv részleteit mutatja be, kiemelve a „P. dictus magister” felirat jelentőségét és Anonymus személyének titkát

Horváth Gábor rögtön az elején hangsúlyozta, hogy a Gesta Hungarorum nem csupán történeti forrás, hanem olyan mű, amely a hiteles keresztény és nemzeti identitás megerősítésére is alkalmas. „A gyökereiről megfeledkező modern világban szükségünk van az ilyen művekre – fogalmazott –, amelyek a múltat nem csak dokumentálják, hanem értelmezik is.” A szerző élettörténetét is röviden bemutatta a közönségnek: 1973-ban született Kecelen, Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden történelem és régészet szakon tanult, Budapesten teológiát, később Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait egyháztörténelemből, ahol 2010-ben doktori fokozatot szerzett. 2007 és 2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója volt, 2007 óta pedig a Gál Ferenc Egyetem tanára. Az Anonymus nevéhez fűződő legenda és a róla készült Ligeti Miklós szobor a budapesti Városligetben szinte életre kel az előadás során: a titokzatos figura a kőpadon ül, jobb kezében írószer, bal kezében a Gesta Hungarorum, amelynek első oldalán a közismert „p dictus magister” felirat olvasható.

„Művének és személyének rejtélyessége évszázadok óta kifogyhatatlan forrást jelent az újabb kutatásoknak” – mondta Horváth Gábor, kiemelve, hogy a Gesta szerzőjének kilétére tett próbálkozások mindig újabb elméleteket szültek, de a végső bizonyosság máig várat magára. Horváth szerint a Gesta első sorai önmagukban nem adnak választ a szerző kilétére. A kulcsot a teljes szövegben, a 12–13. századi történetfelfogásban és a korabeli vallási-kulturális háttérben kell keresnünk. Ez a mű nem csupán történeti, irodalomtörténeti szempontból fontos, hanem hozzájárul a középkori magyar vallás és kulturális örökség mélyebb megértéséhez is” – hangsúlyozta.

A könyv betekintést nyújt abba, hogyan formálódott a középkori magyar történetszemlélet és miként kapcsolódott a keresztény üdvtörténeti felfogáshoz, miközben Anonymus arcát is fellebbenti, ahogy Prokopp Mária írja az ajánlásban. A bemutató során Horváth szívesen mesélt a kutatás nehézségeiről és saját személyes motivációjáról is. Elmondta, hogy a 2007-ben kezdődő kutatásai során számos sztereotípia és tévhit bontakozott ki Anonymus körül. Alapvetően a fő probléma az, hogy a magyar középkor hiányos forrásanyaggal rendelkezik, így egy olyan puzzle-t próbálunk kirakni, amelynek darabjait sokszor hiába keressük” – magyarázta.

A Gesta szövege nem eredeti, hanem másolat, ennek ellenére rendkívül értékes forrás, amely a korabeli szellemi, kulturális és vallási közegbe enged betekintést. Horváth Gábor legújabb könyve, amely Anonymus rejtélyét és a Gesta Hungarorum történeti, vallási-kulturális üzenetét tárja fel Horváth részletesen beszélt a „P dictus magister” rejtélyéről is.

sgy.
Fotó: Székelyhon.ro