A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.

„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
Krasznahorkai László, a Sátántangó (1993), a Háború és háború (1999) és a Báró Wenckheim hazatér (2016) szerzője 1954. január 5-én született Gyulán.

Szegeden, majd Budapesten hallgatott jogot 1974–1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977–1983 között szerzett magyar–népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977–1982 között a Gondolat Könyvkiadónál volt dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Több alkotását, így például a Sátántangót is megfilmesítette rendező barátja, Tarr Béla.

Először 1987-ben hagyhatta el a kádári Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A keleti blokk összeomlása óta állandóan változtatta lakóhelyeit. Gyakran tért vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.

Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preist Az ellenállás melankóliája című regényéért. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát.

Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legrangosabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 2010 júniusában Berlinben megkapta a néhány évvel azelőtt alapított Brücke Berlin-díjat. Németül is megjelent Seiobo járt odalent című elbeszéléséért kapta a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól. 2014-ben megkapta az America Award irodalmi életműdíját.

Krasznahorkai Lászlót évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik fő várományosának tartják. Ő maga erről nincs túl hízelgő véleménnyel, azt, hogy fogadni is lehet rá, az angol fogadóirodák létezésének tulajdonítja, aminek semmi köze ahhoz, ami a Svéd Akadémián történik. „A külföldi könyveim honoráriumából egy idő óta meg tudok élni. Valahol éppen elhagytam a puritán életmódot” – válaszolta arra a kérdésre, hogy szüksége lenne-e a Nobel-díjat kísérő pénzjutalomra.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Facebookon gratulált: „Úgy érkezett meg a magyar irodalmi Nobel-díj, akár a díjazott Krasznahorkai regényeinek szereplői: távolról, hosszú útról, hogy aztán felbolygassák a hétköznapokat. Hatalmas öröm minden irodalomszerető embernek! Ha csak a Sátántangót írta volna meg, akkor is megérdemelte volna! Kertész Imre után Krasznahorkai László, alakul ez!” – írta Kelemen Hunor.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is gratulált a díjhoz. Orbán szerint Krasznahorkai Magyarország büszkesége.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem teljes közössége is gratulált a díjhoz, ugyanis 2019. március 26-án a BBTE díszdoktorává avatta a jeles írót. A meghívottat dr. Selyem Zsuzsa, a Bölcsészettudományi Kar oktatója méltatta. Krasznahorkai ekkor elfogadta a Bölcsészettudományi Kar meghívását, és egy beszélgetésen is részt vett az egyetem közösségével – írja Facebook oldalán a BBTE.
sgy.