Több, mint 150 régészeti leletet dokumentáltak

A feltárást a haifai Zinman Régészeti Intézet kutatói végezték a Kinneret Akadémiai Főiskola együttműködésvel, az Izraeli Régészeti Hatóság engedélyével. A helyszínen több tucat díszített építészeti töredék, zárógerenda és bazalt oszlop került elő, amelyek igazolják az ókori zsinagóga létezését Yehudiya területén.

„Egy hosszú távú kutatási projekt részeként dokumentáltuk a Golán falvaiból származó építészeti elemeket Prof. Chaim Ben-David és Dr. Benny Arubas közreműködésével. A Yehudiya rezervátumban több mint 150 tárgyat dokumentáltunk. Hiába találtunk egy zsinagóga létezésére utaló leleteket, egészen eddig a helye ismeretlen maradt” – mondta Dr. Michael Azband, a haifai Zinman Régészeti Intézet kutatója.

Azband hozzátette: „Azonosítottunk az építészeti tárgyak és oszloptörzsek egy szokatlan koncentrációját, amelyek egy elhagyatott szír falu útvonalán helyezkedtek el, és úgy döntöttünk, hogy ott végzünk egy ellenőrzést. Már a feltárás elején több tucat építészeti tárgy került elő, és meglepetésünkre később a dél felé néző épületszakasz is feltárult, három Jeruzsálem felé nyíló ablakkal.”

Az épület egyértelműen zsinagóga volt

Bár a múltban a Yehudiya rezervátumban már dokumentáltak több száz bizánc kori építészeti tárgyat, a szakértők szerint a zsinagóga pontos helye továbbra is rejtély maradt. Korábbi régészeti felmérések során több mint 150 tárgyat gyűjtöttek és dokumentáltak, köztük zárógerendákat, oszloptörzseket és díszített bazaltköveket. Most, a célzott feltárás után maga az épület is előkerült. Az épület dél felé néző falának két sora faragott kőből épült, három nyílással.
A nyílások közelében két zárógerenda maradt meg közel az eredeti helyéhez, egyikük díszített volt. Emellett számos díszes tárgy került elő a dél felé néző falon kívül és az épület belsejében. A helyszíni korábbi felmérések monumentális és középületi építészeti elemeket, köztük lámpadíszítéseket is feltártak.

A Golán területe, ahol a zsinagógát találták, a római és bizánci időkben zsidó régió volt – az i. e. 1. századtól az i.u. 7–8. századig. Az épület alaprajza, körülbelül 13 méter széles és legalább 17 méter hosszú, bazilikastílusú, téglalap alakú épület két oszlopsorral és a falak mentén padokkal, ami az ókori izraeli zsinagógákra jellemző építészeti forma.
Azband elmondta, hogy már a dél felé néző fal felfedezése is, a Jeruzsálem felé néző nyílásokkal, valamint az előkerült tárgyak és a korábbi zsinagógákból ismert elemek (például padok, a Tóratartó részei, és egyéb tárgyak) egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak az épület zsinagógaként való használatára.

Dr. Dror Ben-Yosef, az Izraeli Természetvédelmi és Parkhatóság régésze is kommentálta a felfedezést: „A zsinagógán kívül a Golánon körülbelül 25 további ókori zsinagógát tártak már fel, amelyek tanúskodnak a régió erős zsidó jelenlétéről. Ezek a zsinagógák nemcsak imádkozásra szolgáltak, hanem a tanulás és a zsidó írástudás előmozdításának központjai is voltak. A bölcsek ezeket az épületeket látogatták, és a zsidó tudást a közösség minden tagjának – a gyermekektől az idősekig – átadták. Célunk, hogy a Yehudiyában található lenyűgöző zsinagóga feltárását befejezzük, és minden látogató számára hozzáférhetővé tegyük.”

neokhon
(szerk: stoffán)