Szeptember 30-án ünnepeljük Benedek Elek születésének évfordulóját és a magyar népmese napját. A kisbaconi emlékházban ez a nap a mesékről, emlékekről, Elek apó élő örökségéről szól. A kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol a legnagyobb székely mesemondó élt és alkotott, idén is őrzik a hagyományokat: születésének évfordulóját ingyenes látogatással, mesemondással ünneplik meg.

Szeptember 30-a különleges az ide látogató gyerekek és felnőttek, valamint Elek apó leszármazottai számára is, hiszen olyan emlékeket idéznek fel, amelyek őhozzá kapcsolódnak. Hol volt, hol nem volt Az emlékházat 1969-ben alapították, majd csaknem harminc évvel később családi vállalkozássá vált. A születésnapi évfordulót 1997 óta ünneplik meg úgy, hogy ingyenesen látogathatóvá teszik az emlékházat. Idén Bíró Béla – Elek apó dédunokájának, Bíró Enikőnek a férje és az emlékház vezetője – tárlatvezetést tart a kicsiknek és nagyoknak.

Bíró Boróka kulturális menedzser – aki testvérével, Bíborkával együtt ükunokája Benedek Eleknek – családi történeteket oszt meg. Szeptember 30-a kettős ünnep: a nagy mesemondóé, és a meséé. „21 évvel ezelőtt, Százhalombattán Kovács Marianna könyvtáros megalapította a népmese napját, ami azóta egy Kárpát-medencére kiterjedő rendezvénysorozattá nőtte ki magát. Ebbe a mozgalomba mi is becsatlakozunk, ezért szoktuk ezen a napon elhívni Bedőházi Beátát is, aki élőszóban elmondott mesével örvendezteti meg az odalátogató érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt” – fejtette ki a kulturális menedzser. A látogatókat 10 és 15 óra között várják.

Bíró Boróka azt is elmondta, hogy a 9-esben végződő évszámok náluk kerek évfordulók: 1859 Benedek Elek születésének, 1929 pedig a halálának éve, ugyanakkor 1969-ben alapították az emlékházat. Ilyenkor a megszokottnál több programmal készülnek, viszont nincs olyan év, amikor a születésnapi évforduló ünnepét kihagynák.

Boróka és Bíborka, a székely leány ükunokák Benedek Elek leszármazottainak többsége az anyaországban él, Boróka és Bíborka az egyedüli székely leány ükunokák. „Egy kis ág maradt itt, Székelyföldön, Benedek Elek legkisebb lányának a leszármazottai. A nevet ugyan nem vittük tovább, de női ágon őrizzük a múzeumot, Benedek Elek hagyatékát” – emelte ki Bíró Boróka. Édesapját ugyan nem fűzi rokoni szál a mesemondás legnagyobb alakjához, mégis odaadóan és lelkesen vállalja az emlékház működtetését. Nagymamánktól ezt kaptuk örökül, hogy mi maradtunk itt, mint székely leszármazottak, és nekünk kell ezt a bástyát őrizni. Emellett a pozitív visszajelzések visznek előre, bizonyítják, ezt kell, és érdemes csinálni” – hangsúlyozta az ükunoka.

Ugyanis úgy tapasztalják, hogy Elek apó meséi iránt ma is sokan érdeklődnek. Március és november között – míg az emlékház nyitva tart – több ezer látogatót fogadnak Kisbaconban. Közöttük nem csak gyerekek, de számos felnőtt is akad. Ez megerősíti a családot abban, hogy érdemes a múzeumot fenntartani, még akkor is, ha nem egyszerű, mert az ükunokák más-más területen dolgoznak főállásban. Noha a meséiről a legismertebb, az emlékházban mindig igyekeznek bemutatni, hogy életműve ennél jóval gazdagabb.

Bíró Boróka így mesélt róla: Benedek Elek már nagyon fiatalon, székelyudvarhelyi diákévei alatt kezdett el meséket gyűjteni, később román mesét is fordított magyarra. Az 1800-as évek végén jelent meg a Magyar mese és mondavilág című kötete, amely közel 400 mesét és mondát tartalmaz. Ennek előszavában így határozta meg magát: Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.” Közben elkezdett saját meséket írni, és a nemzetközi meseirodalmat is fordította.

Az angol nyelvű könyveket, amelyekből dolgozott, ma is őrzik a Benedek Elek Emlékházban. És hogy mennyivel több Benedek Elek, mint az ő összes meséje? A meséken kívül ő szerkesztette a Cimbora című gyereklapot. Trianon után, szemben az országból kimenekülők áradatával, végleg hazatért Kisbaconba Budapestről. Ekkor a határon túl rekedt magyar gyerekeket tanította a magyar nyelvre. Nem iskolában tette ezt, hanem műveivel: elkezdte a történelmi Magyarország területén szórni a gyereklapjait.

Ezenkívül ifjúsági regényeket, történelmi olvasókönyvet írt. Amíg Budapesten élt, sok lapnak dolgozott – illetve laptulajdonossá is vált – számtalan sajtópublicisztikát jelentett meg, amelyekben Benedek Elek számtalan írói álnevet is használt. Az egyik ilyen volt például a Mesemondó bácsi. Írt még gyerekverseket, önéletrajzi regényt is. Bíró Boróka éppen ezért nehezen tudna egyetlen kedvenc mesét, egyetlen művet kiemelni. Mint mondta, Benedek Elek munkássága annyira sokszínű, hogy nem szorítható bele egyetlen történetbe.
stoffán