Először nevezte Donald Trump az orosz–ukrán háborúban agresszornak Oroszországot.

Az Egyesült Államok elnökének kijelentése újabb jele annak, hogy a beiktatása után inkább Vlagyimir Putyinnal előzékeny hozzáállása változóban van – bár Trumptól újabb és újabb kanyarok nem lennének váratlanok a későbbiekben sem.

Nyolcezer katona halt meg ezen a héten mindkét oldalon. Valamivel több Oroszország részéről, de mindig az agresszor veszít többet – idézte a Politico Trumpot.

Az, hogy Trump Oroszországot agresszornak nevezte, mutatja, hogy az a Fidesz által is elismeréssel illetett, békepártinak nevezett, Ukrajnával sokszor elutasító, Oroszországgal a megtámadott ország rovására is megállapodást kereső eddigi stratégiáról Trump átáll egy olyanra, amely nagyobb nyomás alá helyezi Oroszországot.

Trump régóta közvetlen tárgyalást sürget Moszkva és Kijev között, ehhez korábban csak lehetőségként vetette fel saját részvételét, most azonban – összhangban az ukrán elnök felvetésével – mindenképpen saját közvetítői szerepét látja szükségesnek az orosz–ukrán találkozóhoz.

„Úgy látom, ezt nekem kell intéznem. Ők [Zelenszkij és Putyin] gyűlölik egymást, annyira, hogy levegőt sem bírnak szívni” – itt tehát a korábbiakhoz hasonlóan tesz némi egyenlőségjelet a támadó és a megtámadott ország közé, de ez is változás ahhoz képest, hogy sokszor mennyire elnéző volt Putyinnal.

Trump egyúttal egyre határozottabban beszél arról, hogy az orosz energiahordozók felvásárlóit is másodlagos vámmal kell büntetni – India így kapott az elnök által indított globális vámháborúban kiszabott 25 százalék mellé további 25 százalék vámot minden termékére –, és a jelek szerint a Fehér Ház az orosz energiahordozókról való leállást Európa minden országától, így Magyarországtól is elvárja.

Ezt kifejezetten a kőolajjal kapcsolatban várja el Európától, így a behozatalát nagyrészt még mindig Oroszországból fedező Magyarországtól is. Ez éles ellentétben van azzal, amit a magyar kormány eddig az orosz energiahordozók nélkülözhetetlenségéről mondott – igaz, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nemrég kötött viszonylag kis mennyiségű földgáz importjáról megállapodást a Shellel.

Trump követelése lényegében azt jelenti, hogy Európának az orosz kőolaj helyett elsősorban az Egyesült Államoktól kell vennie az energiahordozókat. Ha minden ország eláll az orosz kőolajtól, akkor Trump kész szigorítani az Oroszországgal szembeni szankciókat is.

Az Egyesült Államok egyébként vesz energiahordozót Oroszországtól, méghozzá uránt – igaz, a nukleáris fűtőanyaghoz szükséges nyersanyag kivitele jóval kisebb szeletét adja az orosz állam bevételeinek, mint a kőolaj és a földgáz exportja. Trump elődje, Joe Biden rendelkezett az orosz urán importjának leállításáról, igaz, csak nagyon távoli határidővel: a tiltás 2040-től lépne érvénybe.

( B.István )