Átfogó szabályokat vezet be az Európai Unió új, augusztus 8-tól érvényes rendelete a médiaszabadság védelmére, a közszolgálati média, valamint a sajtó függetlenségének biztosítására.

A magyar kormány természetesen már tervezetként sem üdvözölte a jogszabályt. Orbán Viktor „szabadságellenesnek” nevezte, mondván: teljes mértékben át akarja venni az irányítást a média felett. Végül természetesen a magyar képviselők nem is szavazták meg de ennek jelentősége nincs. .

A jogszabály olyan elemeket tartalmaz, mint például, hogy a közmédia vezetőit átlátható és pártatlan kiválasztási eljárásban kell megnevezni. Sőt, a finanszírozást objektívvé, politikamentessé kell tenni. Mindezt egy új uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete felügyeli majd, amelynek tagjait a nemzeti médiahatóságok delegálhatják.

Az a szándék, hogy olyan visszaélések, melyek a hazai médiahelyzetre jellemzőek, ne legyenek. De az eszközrendszer nem minden elemében kidolgozott. Benne van a pakliban, hogy a Fidesz nem fog hozzányúlni a hazai médiatörvényhez, vállalva az ezzel járó pénzbüntetést és a különböző szankciókat, esetleg minden létező kiskaput ki fog használni.- közölte Polyák Gábor médiakutató, jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.

Ugyanakkor szerinte az az optimista olvasat, hogy van egy új jogszabály, amit a szerkesztőségeknek, a témával foglalkozó ügyvédeknek és civileknek meg kell ismerniük, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák azt.

A mostani hazai kinevezési folyamat nem felel meg az új európai szabályozásnak, jelenleg rámutatnak a jelöltre és kétharmaddal megválasztják a közmédia fejeseit. Ezen biztosan változtatni kell.

Az új Eu-s jogszabály előírja, hogy a közmédia legyen pártatlan és sokszínű. Ezt a magyar médiatörvény is tartalmazza, de látjuk, hogy önmagában ez nem hozott átütő eredményt. Mégis ezt a feltételt bírósági úton el lehet kezdeni kikényszeríteni.

A rendelet kitér az állami reklámköltések szabályozására is, rögzítve, hogy ezeket átlátható és pártatlan módon kell szétosztani. Biztosítani kell a hirdetési források igazságos és széles körű elosztását, a felhasznált összegekről pedig évente jelentést kell tenni amit hazánkban várhatóan a médiatanács fogja elkészíteni.

A rendelet továbbá egyértelműen megtiltja, hogy a tagállami hatóságok befolyást gyakoroljanak a szerkesztőségi munkára.

A jogszabályban vannak olyan általános részek is, mint például, hogy az állam ne avatkozzon be az újságírói függetlenségbe, a szerkesztőségek tevékenységébe.Tehát kézenfekvőbb lesz konkrét uniós jogszabályra hivatkozva támadni az ellehetetlenítési törvényt, mint valamilyen általános uniós elvre mutogatni.

A rendelet betartását egyébként az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi majd, és amennyiben egy tagállam nem hajtja végre megfelelően az előírásokat, jogi lépéseket tehet ellene kötelezettségszegési eljárás formájában. Ez akár bírósági eljárást és pénzbüntetést is maga után vonhat.

( Csákány Tibor)