A 30 szobás belvárosi villa ára 2,4 millió euró, és ezúttal a luxusingatlanokra specializálódott Sotheby’s International Realty nemzetközi ingatlanügynökség hirdette meg. A város történetéhez ezer szállal kötődő Neumanok közül az utolsó lakó az UTA futballcsapatot alapító Neuman Ferenc iparmágnás volt a házban.

A neoklasszicista stílusban épült villát 1925–1926-ban építtette a város ipari fejlődését meghatározó Neuman család. A második világháborút követő államosítás után a kommunista párt „vendégházként” használta az Arad központjában, a mai Horia (volt Széchenyi) utca 6. szám alatti ingatlant, ami néhány lépésre található a városházától, azaz tényleg „ultraközponti” épület. A néhai „kondukátor”, Nicolae Ceaușescu rezidenciája volt aradi tartózkodásai alkalmával.
Az 1989-es rendszerváltás után rövid ideig a megyei önkormányzat tulajdonába került, 2000 után lett a Neuman-örökösöké, akik a restitúciós törvények alapján visszaigényelték a család egykori ingatlanjait.

Puskel Péter aradi újságíró és helytörténész – aki visszahozta a köztudatba a Neuman-család történetét és Arad gazdasági-társadalmi felemelkedéséhez való hozzájárulását – úgy tudja, hogy báró Neuman Ferenc fia, az Amerikában született Károly járt Aradon, de „ő már egy igazi jenki”, aki érzelmileg nem kötődött az örökséghez, így a házat, a közelben lévő Neuman-bérpalotát és a szeszgyár épületét is pénzzé tette. A labdarúgó-stadionnal nem tudott mit kezdeni, így azt a városnak adományozta, azzal a feltétellel, hogy apjáról nevezzék el. Az 1946-ban felépült stadiont 2014–2020 között újjáépítették, de továbbra is báró Neuman Ferenc nevét viseli – igaz, csak románul: Arena Francisc Neuman.

Az ingatlan 3275 négyzetméter beépített területtel és közel 2000 négyzetméter udvarral rendelkezik. „A Neuman-ház valódi építészeti ékszer, amely meglepetésekkel szolgál azoknak, akik belépnek. Az utcai homlokzat visszafogott eleganciája mögött színes üvegablakok, faragott díszek, stukkók és régi kandallók idézik meg a múlt fényűző világát” – áll az ügynökség leírásában.

Az Agerpres hírügynökség megkeresésére az ingatlanügynökség közölte, hogy a jelenlegi tulajdonosok román állampolgárok, akik az elmúlt években bizonyos beruházásokat hajtottak végre az épületen. „Nincs ugyan teljesen felújítva, de gondosan karbantartott, és történtek befektetések. Kivételes értékű ingatlanról van szó, amely kifejezetten alkalmas befektetési célokra. Az eddigi tárgyalások olyan üzletemberekkel zajlottak, akik a város számára jelentős történelmi értékkel bíró helyszínbe kívánnak beruházni” – nyilatkozta Cristian Șoaită, az ügynökség képviselője.

A luxusingatlan jelenlegi tulajdonosai szerint a Szántay-palotával szemközt található villa „kiváló befektetési lehetőség a város szívében”. A meglévő tervek szerint hotelként hasznosítható, amely 23 szobát, négy lakosztályt, éttermet és wellnesst foglalna magában. A tágas belső udvar akár nyári kertté is átalakítható. Az épület már 2019-ben is eladó volt, akkor 2,7 millió eurós áron. A Neumanok szerepe Arad történelmében A Neuman család a 19. század közepén érkezett Aradra a Felvidékről, a szabadságharc bukása után telepedett le az 1850-es években, és jelentősen hozzájárult a helyi ipar fejlődéséhez. A három testvér – Adolf, Dániel és Samu – tevékenysége révén Arad a könnyűipar egyik meghatározó központjává vált. Létrehoztak egy szesz- és élesztőgyárat, amely nem csak helyi szinten, de egész birodalmi viszonylatban is kiemelkedővé vált: ez lett az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Emellett egy korszerű gőzmalmot is működtettek.

1909-ben alapították meg a textilgyárat, amely az impériumváltás után a román Industria Textilă Arad nevet viselte, és az ebből alkotott betűszó lett később a báró Neuman Ferenc által alapított sportklub és labdarúgócsapat neve: ITA, amit 1958-ban változtattak UTÁ-ra (Aradi Textilüzem), de a kommunizmus első éveiben Vörös Lobogó (Flamura Roșie) néven nyert két bajnoki címet az aradi együttes. A Neuman család érdemeit a császári udvar is elismerte: Ferenc József császár – miután személyesen is ellátogatott a szeszgyárba – 1884-ben bárói rangot adományozott számukra, így a família hivatalosan is felvette a „báró Végvári” címet. A Neumanok egyike volt annak a mindössze 27 zsidó családnak a birodalomban, amely ilyen elismerésben részesült.

Távozására végül 1948 őszén került sor, miután megtörtént az államosítás, és a munkástanács egyszerűen azt mondta neki, hogy többet nincs mit keresnie a három gyárában. A távozásáról legendák szövődtek, kósza hírek keringtek arról, hogyan került Nyugatra. Ám, ez prózai módon történt: pécskai embercsempészek segítették át a határon kerékpárral, ezt későbbi levelezéséből tudjuk. Így ment át Magyarországra, majd Svájcba, végül Floridába, s ott hunyt el 1997 őszén” – mondta el Puskel Péter, a „Feri báró kinyitotta a pénztárcát” és az Aradi sikertörténetek című könyvében (Concord Media, 2010). A könyvben hosszú fejezetet szentelt a Neumanok közéleti szerepvállalásának, és mint írta, a család a 19. század második és a 20. század első felének legnagyobb Arad környéki mecénása volt.

A Neumanok minden magyar kulturális rendezvényt támogattak, alapítványt hoztak létre, rengeteget építkeztek, és nem csak ipari létesítmények fűződnek a nevükhöz. Neuman Ferenc hozta létre az UTA-kolónia néven ismert negyedet. „Ma is létezik, több mint tíz társasházból áll, amelyeket a báró azért építtetett, hogy a textilgyár legjobb dolgozói, a mérnökök, mesterek és más szakemberek rögtön behívhatók legyenek sürgős esetben. Nem beszélve arról, hogy ezek a házak komfortjukban felülmúlták a jóval később épült szocialista tömbházakat”. Bölcsődét (kisdedóvót) és óvodát is létesített, amelyben a munkáscsaládok hagyhatták gyermekeiket, a család idősebb tagjai pedig létrehoztak Gájban egy általános iskolát és bölcsődét.

Ez volt később a 10-es számú Általános Iskola, ami a rendszerváltás után a Neuman Fivérek Általános Iskola nevet vette fel, és amelynek nagy múltú magyar tagozata volt. Ma már magyar tagozat sincs, és a régi épületeket sem használják, a telken egy új iskolaépületben folyik az oktatás. A legtöbben, akik nem aradiak, a sport kapcsán ismerik Neuman Ferenc nevét: 1945-ben megalapította az ITA sportklubot 18 szakosztállyal, de a legismertebb a labdarúgócsapat volt. Egy évvel később, 1946-ban megépíttette a stadiont, amely mindössze 11 hónap alatt készült el, és amely az első volt Romániában, amelynek az építésénél vasbetont használtak. 1946 őszére készült el, és a legkorszerűbb volt abban az időben az országban”.

Feri báró népszerű ember volt, a férfiak körében főleg a futball miatt, de sokaknak munkát adott, meg is fizette őket, és ahol kellett – Puskel Péter szerint – kinyitotta a pénztárcáját. „Köztudomású, hogy a mai Csiky Gergely Főgimnáziumba járt, ott is érettségizett, de előtte a család jelentős összeggel járult hozzá az iskola felépítéséhez, mert azt a semmiből teremtették az aradiak, közadakozással.

A Neuman család hozzájárulása volt a legjelentősebb, nem is szólva a gyerekkórházról, amelyet a másik báró család, Andrényiék támogattak, de a Neumanok sem akartak lemaradni, és a másik épületszárnyat, amit járványpavilonként ismernek, ők finanszírozták”.
S.Gy.