A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Zabola Estate Transylvania szervezésében bemutatják a Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című történelmi tanulmánykötet, valamint megnyitják a Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítást. Amint a szervezők közölték, a megnyitót július 31-én 19 órától a zabolai Mikes-kastély rendezvénytermében tartják.

A kötetet Fodor Gábor szerkesztő – történész, a turkológiai kutatócsoport vezetője, valamint a kötet szerzői mutatják be: Csorba György történész (Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság), Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár) és dr. Tóth Ferenc tudományos tanácsadó (Történettudományi Intézet, Budapest). Az esemény házigazdája Gergely Roy Chowdhury, moderál Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője. A kultusz- és művelődéstörténeti tanulmánykötet a bujdosó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc és társainak török emigrációjával, valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik. Rákóczi-kultusz a törökországi városkában található emlékhelyen

A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyi kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül az emigráció és kultusz most csak röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően. A források fényében mutatja be a fejedelem életének utolsó éveit, az emigráció diplomáciai lehetőségeit a szellemi központként is működő rodostói közösség életét, majd annak további történetét a 19. század végéig.

,,Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger, s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is” – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger-parti település magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték. De pontosan ki és mit kutatott ott az elmúlt évszázadokban? Mi veszett el, és mi az, amit sikerült megmenteni? Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává?” – szerepel a közleményben.

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdağ-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe. A kötet létrejöttéhez kiváló lehetőséget biztosított a 2024-es Magyar-Török Kulturális Évad, így II. Rákóczi Ferenc személye és száműzetésének helyszíne – ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.

Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítás a rodostói és a budapesti bemutatkozások után ezúttal a MÉM MDK és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével eredeti tervek, tervrajzok, fotók és tárgyak segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőházának kutatástörténetét, az épület magyar állam általi megvásárlását, majd múzeummá alakítását. A kiállítás így térben és időben is ablakot nyit Rodostóra, a magyar zarándokvárosra. A vándorkiállítás kurátorai: Fodor Gábor – Kovács Máté Gergő.

Az isztambuli Liszt Intézet, Magyar Kulturális Központ szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pénzügyi és szakmai támogatásával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szakmai részvételével megvalósult tárlat II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának 19. századi kutatását, majd a 20. század során magyar állam általi megvásárlását és felújítását mutatja be.
S.Gy.