48 országból, országonként mintegy 2000 embert kérdezett meg az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet közvélemény-kutatása arról, milyenek a médiafogyasztási szokások, trendek, illetve hogy alakul a sajtótermékekbe vetett bizalom. Az eredmények nem túl rózsásak, Magyarország Görögországgal holtversenyben utolsó helyen áll a sajtóba vetett bizalom tekintetében.

A Magyarországon a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy a sajtó hírei általánosságban megbízhatónak tekinthetők. Tavaly ugyanez az arány 23 százalék volt.

Ezzel jelentősen lemaradunk a 48 ország 40 százalékos adatától. Európából 25 ország lakosságának médiafogyasztási szokásait vizsgálták, közülük Finnországban nyilatkoztak a legtöbben pozitívan a média megbízhatóságáról, a válaszadók mintegy 67 százaléka vélekedett eképpen. A környező országok közül Ausztriában 43, Horvátországban 36, Szerbiában 27, Romániában 26, Szlovákiában 23 százalék tartja megbízhatónak a híreket. Finnország után leginkább a skandináv országokban, Portugáliában és Írországban tartják megbízhatónak a médiát, de egészen jó számokat hozott Hollandia és Lengyelország is, utóbbi országban 47 százalék bízik meg a sajtó híreiben, ezzel kimagaslik a visegrádi országok közül.

A közmédiába vetett bizalom tekintetében hazánk szintén az utolsó helyen áll, csak 23 százalék bízik meg az állami sajtó információiban.

A saját közmédiájukban is a az északi országok lakói bíznak meg leginkább, Dániában, Finnországban és Norvégiában például több mint 80 százalék tartja hitelesnek, ami a közszolgálati sajtóban megjelenik. Őket Belgium, Hollandia, Svédország, Svájc, Portugália, majd Írország közmédiái követik. A 23 százalékos eredménnyel a magyar állami média masszívan utolsó lett, még a lengyel és a szerb állami médiában is jóval többen megbíznak.

A magyar média megbízhatósága ugyanakkor általánosságban is meglehetősen alacsony, nincs olyan vizsgált sajtóorgánum, amely elérné az 50 százalékot.

A felmérés néhány egyéb kérdésében szintén egészen szélsőséges eredményeket tudtak produkálni a magyar válaszok: a félrevezető információk tekintetében a hírportálokat jelentős fenyegetésként azonosítók aránya Magyarországon volt az európai országok közül a második legmagasabb, több mint 30 százalék válaszolt így, ennél többen csak Görögországban tekintenek fenyegetésként a hírportálokra. Ezzel szemben a félrevezető információk tekintetében a közösségi médiát és videómegosztókat jelentős fenyegetésként azonosítók aránya Magyarországon a második legalacsonyabb, igaz, ez is egy csaknem 70 százalékos érték, ennél alacsonyabb adat csak Szerbiában mutatkozott.

( V.Zs.)