A politikus a kulturális kezdeményezést bemutató rendezvényen azt mondta, az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésével megvalósuló kétéves projekt célja elsősorban a fiatalok megszólítása az általános iskolásoktól egészen az egyetemistákig összművészeti eszközökkel, Bartók Béla szellemiségében.

A tanulás, gyakorlás és bemutatás bartóki elvét követve a határ magyarországi és romániai oldalán különböző településeken húsz rendezvényt szerveznek. Az 1,887 millió eurós költségvetésű program keretében elkészülő infrastrukturális fejlesztések pedig Bartók Béla szülővárosára, Nagyszentmiklósra koncentrálnak, ahol egy emlékházat alakítanak ki. Tóthné Gróf Ágnes projektmenedzser az MTI szerint úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező hónapokban a határon átnyúló kapcsolatokat szeretnék megerősíteni a generációk, közösségek és művészeti formák között.

Fiatalok bevonásával csereprogramokat, mesterkurzusokat, zenei, irodalmi, tánc- és képzőművészeti eseményeket szerveznek. Rendeznek hangszerválasztó napot, 24 órás irodalmi maratont, a Bartók Today című rendezvényen a zeneszerző 21. századi átiratai hangzanak el, a nyolc helyszínen megvalósuló Post Partium koncertsorozat pedig a Bartók-életmű új értelmezéseit mutathatja be a közönségnek. Nagyszentmiklóson nem a szó klasszikus értelmében vett múzeumot alakítanak ki, hanem közösségi, nevelő- és alkotóközpontot, amely a helyi kulturális identitást is bemutatja – tette hozzá a szakember.

A rendezvénysorozat lezárásaként Mórahalmon és Nagyszentmiklóson szervezik meg a Bartók All Arts Fesztivált, amely összefoglalja a projekt során létrejött szakmai és művészeti eredményeket. A fesztiválon táncprodukciók, vizuális művészeti workshopok, valamint a Szegedi Kortárs Balett és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével színpadra állított Bartók-művek várják majd a közönséget. Nagyszentmiklós a történelmi Bánságban, Temes vármegye nyugati csücskében, az Aranka folyó mentén terül el, Temesvártól 64 km-re északnyugatra, közel a magyar és a szerb határhoz. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 10 627 állandó lakosából 504-en vallották magukat magyarnak, 293-an pedig bolgárnak (kis számban németek és szerbek is élnek a városban).

1799-ben a város határában találták meg a nagyszentmiklósi (avarkori) aranykincset, amely jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható. Bartók Béla (1881–1945) világhírű zeneszerző és zenetudóson kívül a város szülötte többek között Révai Miklós (1750–1807), korának legnagyobb nyelvtudósa, az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak (1783) a szerkesztője, Espersit János egykor ismert makói ügyvéd, József Attila költő atyai pártfogója, Bárányi Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezetének egyik alapító tagja, sőt Gheorghe Funar, Kolozsvár korábbi szélsőséges nacionalista polgármestere is, akinek édesapját még Köteles Györgyként anyakönyvezték.
a szerk.



FOTÓ: PATAKY LEHEL ZSOLT - Krónikaonline.ro