Peter Fridrich (30) a Hodrushámorban található Szent Miklós templomban bukkant a szokatlan leletre, melynek eredeti épülete 1378-ból származik. A fiatalember közismert történelemrajongó, és évek óta gondozza szülővárosában egy évszázados bányászórát, ahová minden nap elmegy felhúzni a történelmi órát. Tizenöt éves fiúként maga javította meg.

Ő gondoskodik a fent említett templom tornyában lévő órákról is. Ott bukkant egy nehezen észrevehető csomagra. „Mivel az ember végigsétál a padláson, észrevettem néhány régebbi miseruhát lógni a hátsó részben. Egyszer közelebbről is megnéztem őket, és láttam, hogy rossz állapotban vannak. Úgy döntöttem, elviszem őket a múzeumba, mert ha ott maradtak volna, teljesen elpusztultak volna” – mondta. Az anyag első pillantásra láthatóan sérült volt.

„Néhány régebbi vállfákon volt, mások csak úgy szétszórva hevertek. Nem igazán terítettem szét őket – csak betettem egy ládába, és elmentem, hogy odaadjam a besztercebányai múzeumnak, hogy ne sérüljön még jobban” – magyarázta. Fogalma sincs, hogy pontosan kihez tartoztak a ruhák. „Körülbelül egy évszázadon át hevertek ott. Sok pap élt a faluban, így nehéz kitalálni, hogy melyikük viselhette őket” – jegyezte meg. Örül azonban, hogy a lelet szakértők kezébe került, tehát, jó helyen van.

Katarína Stredáková, az újbányai múzeum történésze és kurátora megerősítette nekünk, hogy a szokatlan „kincs” végül náluk kötött ki. „Egy sor katolikus papi ruhát kaptunk 2022-ben. Öt miseruha és három pluviál, amelyek a lelkészek liturgikus öltözékei, szörnyű állapotban voltak. Ennek ellenére a múzeum befogadta őket a gyűjteményébe, azzal a feltétellel, hogy kollégáimmal megtisztítjuk őket a szennyeződésektől” – mondja a kurátor.

„A magyar katolikus papok itt talált miseruhái egyedülállóak a gyűjteményekben, mivel az egyházban szokás, a miseruhákat viselőjük halála után elégetni.
Azonban meg tudták határozni a korukat, mivel a megtaláló már 2018-ban elhozta nekik a Sas Egység zászlaját egy hasonló helyiségből. Ez egy olyan egyesület volt, amely csak egy bizonyos ideig működött Hodrushámorban. A sport és a kultúra iránt elkötelezett magyar és tót katolikus fiatalokat tömörítette. A köpenyek eredete tehát az 1920-as és 1930-as évekre nyúlik vissza.
Néhány felfedezett ruha gazdagon hímzett, néha fémszállal is díszített. Ezek a ruhák a legjobban megőrződött darabok az ilyen vidékeken. A történész nem tudja megbecsülni, hogy mind a nyolc darabot csak egyetlen pap viselte-e. Azonban különböző mintákban kaphatók.

A múzeum szeretné fokozatosan restaurálni a miseruhákat. Hogy ez mennyi időbe telik, az a szükséges anyagi forrásoktól függ, de van ennél fontosabb restaurálnivaló is. A már restaurált régi magyar miseruhákat a Múzeumok és Galériák Éjszakáján állították ki. „Amikor mind elkészülnek, egy nagy kiállítást rendezünk belőlük” – zárta a történész.
a szerk.