A múlt évben és 2023-ban is tettem egy-egy látogatást - esztergomi szálak keresése kapcsán - a szegedi zsinagógában, ahol természetesen Baumhorn Lipóttal és Lőw Immánuellel (az esztergomi zsinagóga felavatójával: 1888. augusztus 21) is találkoztam.

Az esztergomi zsinagóga:

Baumhorn első önálló megbízásként még Pártos-Lechnerhez kötődő irodai működése idején kapta.
1888-ban készültei: három részre tagolt főhomlokzattal, középen nyitott árkáddal. A belül dús díszitő-festéssel kivitelezett templom a mór építészet elemeit gazdagon alkalmazza. Lechner Ödön a Pester Lloydból értesült Baumhorn sikeréről, s gratulációja mellett szemrehányást tett neki, hogy szerényen elhallgatta a nyilván napi munkája után tervezett és lebonyolított feladatot.

BAUMHORN LIPÓT. Július 8.-án meghalt Budapesten

Baumhorn Lipót építész, a régi Lechner-gárda tagja, az országos nevű zsinagóga építő specialista, hetvenharmadik életévében. Baumhorn Kisbéren született 1860. december 28.-án s a győri reáliskola elvégzése után öt éven át a bécsi politechnikumnak volt növendéke.

Budapestre telepedve Lechner Ödön és Pártos Gyula közös irodájában dolgozott mintegy tizenkét éven át s ebben az időben építette első önálló művét, az esztergomi zsinagógát. Nagy sor követte ezt (...) Újvidék, Fiume, Temesvár, Temesvár, Szolnok, Budapest-Aréna út, Nagybecskerek, Brassó, Liptószentmiklós, Cegléd, Eger stb.

A legnagyobb szabású, köztük a szegedi, amelyet 1903-ban avattak föl. Más nagyobb arányú műve a győri kir. tábla, a temesvári Béga Szabályozó Társ. székháza. Szegeden és Újvidéken egy-egy takarékpénztári épület.
Keresett és becsült építész volt abból a gárdából, amely a Lechner Ödönnel való együtt munkálkodás révén nem egy alkotásán igyekezett e kör művészi célzatait megvalósítani.

Baumhorn zsinagógái és hitélettel kapcsolatos épületei

Esztergomi zsinagóga (1888)
Fiumei zsinagóga (1902)
Nagybecskereki zsinagóga (1896)
Temesvári gyárvárosi zsinagóga (1899)
Szolnoki zsinagóga (1898)
Gödöllői zsinagóga (1899)[
Szegedi Új zsinagóga (Szeged, Gutenberg u. 13–15. – Jósika u. 6–10.
Hajnóczy u. 14. 1900–1903)
Brassói neológ zsinagóga (1901)
Ceglédi zsinagóga (1902)
Szegedi Izraelita Hiközség székháza (Szeged, Gutenberg u. 20. – Jósika
u. 12. 1901–1903)
Kaposvári zsinagóga (1905–1906)
Makói neológ zsinagóga (Makó, Eötvös u. 1. 1914.)
Szatmári zsinagóga
Muraszombati zsinagóga (1907)
Újvidéki zsinagóga (1909)
Budapesti Aréna (ma Dózsa György) úti zsinagóga 1908–1909
Nyitrai zsinagóga (1910)
Egri neológ zsinagóga (1911–1913)
Liptószentmiklósi zsinagóga (1913)
Nyíregyházi új zsinagóga (1918–1923)
Budapesti Páva utcai zsinagóga (1923)
Gyöngyösi zsinagóga (1929–1931)
Losonci zsinagóga (1924–1926)

Világi épületek

Temes–Béga-palota (Temesvár)
Felsőbb leányiskola (Temesvár, 1902–1904) (Klein Jakabbal közösen)
Szeged-csongrádi takarékpénztár (Szeged, Széchenyi tér 7. –
Takarékpénztár u. 7. 1902–1903)
Vasalóház (Szeged, Horváth Mihály u. 9. – Takarékpénztár u. 8. 1912–
1913)
Wagner-palota (Szeged, Kölcsey u. 4. – Kárász u. 14. 1904–1905)
Takarékpénztár palotája (Újvidék, 1904)
Csata utcai iskola (Budapest XIII. ker., Csata utca 20.; 1909–1911)
Wagner-palota (Szeged, Feketesas u. 28. 1910–1911)
Forbát-ház (Szeged, Dugonics tér 11. – Tisza Lajos krt. 60. 1911–1912)[11]
Lloyd-palota (Temesvár, 1912)
Fémkereskedelmi Részvénytársaság irodaháza (Budapest XIII. ker., Balzac
u. 5. 1922)

Bővítések, átalakítások

Kass Vígadó átalakítása szállodává (Szeged, Dózsa u. 1. – Stefánia 8. –
Arany János u. 2–4. 1916)
A pécsi zsinagóga kibővítése (1905)
A Szegedi Régi zsinagóga rekonstruálása, kisebb átalakítása (1906)
Az Újpesti zsinagóga bővítése
A Csáky utcai zsinagóga (1925–1927)-es bővítése
A nagykanizsai zsinagóga átépítése (1928)
Meg nem valósult művek, pályázatok
Budapesti Lipótvárosi zsinagóga pályázatára benyújtott – papíron maradt
– tervezete (1899).
Lugosi kórház (1908)

Továbbra is értetlenül állok az előtt, ami a esztergomi épület jelentőségének elhallgatása mögött áll.
Talán a fenti lista végre meggyőzi az esztergomi döntéshozókat, hogy emlékét (és az esztergomból elhurcolt zsidóság emlékét) és az általa megálmodott mérföldkőnek számító, első épületet nagyobb becsben volna érdemes tartani, mint eddig...

Azaz a számos esztergomi épület hírét keltő sok-sok históriás táblákból még mindig nem jutott egy, a volt zsinagóga falára.

Pedig az idei évben is szép számmal kerültek ki az ízléses históriás plexi-táblák a különböző esztergomi épületekre, de még a holokauszt 80. évfordulója, az elhurcolt több mint 500 esztergomi és környékbeli zsidó polgár emléke és Baumhorn Lipót első önálló tervezésű esztergomi épülete sem volt elég nyomós érv ahhoz, hogy egy ilyen tábla - végre - a volt zsinagóga falára is kikerüljön.