A május 15-én és 16-án tartandó, kötetbemutatót, koszorúzásokat, kerekasztal-beszélgetéseket felvonultató eseményről az EMKE főtanácsosa, Muzsnay Árpád beszélt az Erdélyi Napló megkeresésére.
Szatmárhoz kötődő jeles személyiségekről emlékeznek meg május 15-én és 16-án az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében: Dsida Jenő (1907 – 1938) és Páskándi Géza költő (1933 – 1995), valamint Jakabffy Elemér (1881 – 1963) politikus, jogász, publicista emléke előtt tisztelegnek. Szatmár megye művelődési életének jeles személyiségeiről immár hagyományosan megemlékezik az EMKE, az egyesület Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalával, a G. M. Zamfirescu Kulturális Központtal, valamint Szatmárhegy RMDSZ-szervezetével és polgármesteri hivatalával közösen szervezi a rendezvényt. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa lapunk megkeresésére elmondta, jeles személyiségek is tiszteletüket teszik az immár hagyományos eseményen. Jelen lesznek politikusok: többek közt Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Pataki Csaba megyei tanácselnök, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, de az egyházak is képviseltetik magukat: beszédet mond Schönberger Jenő Szatmárnémeti római katolikus megyéspüspöke, Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, rendezvényt tartanak a Szigetlankai Református Egyházközség gyülekezeti termében. Szatmár Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) A kulturális élet képviseletében tiszteletét teszi a rendezvényen Dávid Gyula, a romániai magyar irodalmi élet legidősebb irodalomtörténésze, Márkus Béla Széchenyi-díjas debreceni irodalomtörténész, de a kolozsvári Polis Kiadó képviselői is részt vesznek az eseményeken.
A Dsida–, Páskándi– és Jakabffy-napok jelentőségéről Muzsnay Árpád elmondta, az EMKE és ő maga is évtizedek óta kötelességének és feladatának érzi, hogy megemlékezzenek a megye jeles személyiségeiről. Szatmár büszke jeles személyiségeire „Mind a három személyiség jelentősége fontos a szatmáriak számára. Mindhárman elkötelezett hívei voltak az Európához való kapcsolódásnak, ezért küzdöttek. Tehát felmutathatjuk azt, hogy ez a vidék kulturális, politikai szempontból Európához akart tartozni mindig és arra törekedtek a legnagyobbjai” – emelte ki az EMKE főtanácsosa. Muzsnay Árpád szívesen beszélt Dsida Jenő szatmári emlékezetéről, hiszen a költő sok szállal kötődött a városhoz: végig itt járta iskoláit. „Rendezvényeink egyfajta kontinuitást jelenthetnek: Dsida az Adyt követő időszak költője, és amikor meghal Dsida 1938-ban, akkor már kisgyermek az 1933-ban született Páskándi Géza.
Szintén fontos szatmári vonatkozás – bár nem kapcsolódik kimondottan a mostani ünnepléshez –, hogy idén lenne 65 éves Kovács András Ferenc szatmári születésű költő, aki Dsidához és Pásándihoz hasonlóan európai színvonalú és nagy horderejű életművet hagyott maga után” – emelte ki Muzsnay Árpád. A 2024 elején elhunyt Kovács András Ferenc életművét értékelő anyagunk itt olvasható. Muzsnay rámutatott, Dsida, Páskándi és Jakabffy esetében is a születési vagy a halálévforduló májusban van, ezért esett az EMKE választása arra, hogy minden évben, májusban tisztelegjenek az emlékük előtt. Arról is beszélt, hogy terveik szerint a Dsidára emlékező eseménynek lesz budapesti folytatása. „Jómagam szorgalmaztam azt, hogy annak a budapesti háznak a falára, amelyben Dsida Jenő élt az első világháború előtt a családjával együtt, emléktáblát helyezzünk el, ezt sikerült is megvalósítani 2018-ban. Idén is emlékezni fogunk a költőre a Deák téri Evangélikus Gimnázium régi és mostani diákjainak részvételével, az eseményen Szili Katalin is jelen lesz” – mutatott rá Muzsnay Árpád. Hozzátette, azt szeretné, hogy ha az ukrajnai háború befejezése után mindazokon a helyszíneken megemlékezzenek a költőről, ahová Dsida élete kötődött: Szatmárnémeti, Kolozsvár, Beregszász és Budapest. Szatmár az a hely, ahol a költőnek végül mégiscsak sikerült érettségiznie „Beregszászhoz úgy kötődik Dsida, hogy az első világháború idején ott volt a nagyapja állomásfőnök. Bár a költő Budapesten kezdte az iskoláit, az elemit Beregszászon végezte el, ahonnan a háború végén, 1918-ban visszajött a család Szatmárra. Éppen ezelőtt száz esztendővel, 1925-ben érettségizett Dsida Szatmáron – ami nem volt akadálymentes. Ugyanis egy ártatlan, a Szamos című lapban megjelent karácsonyi verséért a szatmári iskola román igazgatója ki akarta tiltatni Románia minden iskolájából, és meg akarta akadályozni azt, hogy leérettségizzen” – elevenítette fel Muzsnay Árpád.
Mint kifejtette, ő maga megtalálta az eredeti tanári jegyzőkönyvet, amelyikben az igazgató ezt indítványozta. „Abban az időben a román Eminescu iskolában valamilyen egyezség alapján egy magyar osztály tanulhatott, de csak katolikusok, tehát a zsidókat és a protestánsokat nem engedték be. Aztán szintén egy román embernek, egy ügyvédnek köszönhette Dsida, hogy végül mégiscsak sikerült leérettségiznie: a költő nagyon szépen írt később a Dragoş Teofil nevű ügyvédről” – elevenítette fel Muzsnay Árpád. Arról is szót ejtette, hogy a nemrég elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész – Dsida Jenő életművének talán a legszakavatottabb ismerője és kutatója – szintén sok szállal kötődött Szatmárhoz: bár Budapesten született, de gyermekkorát Szatmárban töltötte, ott is érettségizett, Erdődhöz és Szatmárnémetihez kötődött és mindig is szatmárinak tekintette magát. „A mostani ünnepségre is meg szerettük volna Láng Gusztávot, aki sajnos időközben elhunyt. Dávid Gyula, a legidősebb erdélyi magyar irodalomtörténész viszont itt lesz a megemlékezésen, ennek nagyon örülünk” – mondta a főtanácsos.
A rendezvény május 15-én, csütörtök délután 18 órakor a szatmárnémeti Titulescu téren álló Dsida-szobor megkoszorúzásával kezdődik, majd 19 órától a Szigetlankai Református Egyházközség gyülekezeti termében a Polis Könyvkiadó Szatmári megemlékezések évfordulók jegyében című– tanulmánykötetének bemutatójával folytatódik. Május 16-án, pénteken délelőtt 11 órától a Református Gimnázium dísztermében a Polis Könyvkiadó kötetének szerzőivel a helyi irodalmi és történelmi hagyományok ápolásáról tartanak kerekasztal-beszélgetést a szatmárnémeti diákok. Pénteken 17 órakor a hídon túli római katolikus temetőben Jakabffy Elemér sírjának megkoszorúzására kerül sor, majd 18, valamint 19 órai kezdettel Szatmárhegyen Páskándi Géza szülőháza telkén és a községközpontban álló szobra előtt emlékeznek a 30 esztendeje elhunyt Kossuth-díjas alkotóra. A csütörtöki eseményt Muzsnay Árpád vezeti. Köszöntőt mond Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, beszédet tart Schönberger Jenő Szatmátnémeti római katolikus megyéspüspöke, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés volt elnöke.

(Erdélyi Napló)