Sulyok Tamás köztársasági elnök az Akadémia székházának felújított dísztermében mondott köszöntőjében úgy fogalmazott:
a mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól.
Egy olyan esemény ünnepe, amely a magyar nemzet identitását is meghatározza.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében kiemelte: a magyar nemzetet érő kihívások egyre nőni fognak, a világ egyre összetettebb lesz, aminek számos kérdésére a magyar tudományos közösség tud megoldást adni.
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében felidézte, hogy
200 évvel ezelőtt Széchenyi és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését.
Emellett, mint mondta, ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli „a nemzet elitjébe”.

Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál.
A reformkor kiemelkedő személyiségének példáját a magyar nemzet legjobbjai követték az Akadémián az elmúlt 200 év alatt. Az első lépést azonban, ami a hazai tudományosság felemelkedésének folyamatát elindította, Széchenyi Istvánt tette meg – hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke Széchenyi István szobrának megkoszorúzása alkalmából.
Az Akadémia két évszázada formálja, alakítja nemzetünket, identitásunkat, kultúránkat, a hazai és nemzetközi tudományt, átélte, elszenvedte, alakította vagy épp áldásként fogadta a történelem sorsfordító eseményeit – mondta az elnök.
Kiemelte: amikor fejet hajtunk Széchenyi István szobra előtt, fejet hajtunk azon hazafiak előtt is, akik vele együtt a nemzet felemelkedésén, a magyar nyelv művelésén és a hazai tudományos élet fellendítésén munkálkodtak.
Kollár László, az MTA főtitkára a székház előtt található térplasztika avatásakor elmondta: a Határtalan történet című alkotás egy 80 méter hosszú idővonal, amely a székház bejáratától indul a tér szíve felé, illeszkedve a megújuló Széchenyi térhez.
A körforgalom és a parkoló megszűnésével a kör közepének zöld területe szabadon bejárhatóvá vált volna az Akadémia felől – idézte fel a főtitkár, kiemelve: a tér átalakítása azonban elmaradt azt követően, hogy az országgyűlés állami tulajdonba vette azt 2022-ben. Ez annál is inkább fájdalmas, mert az új kialakítás alapkoncepcióját, ismereteink szerint, senki sem vitatja – tette hozzá.
Az alkotás 200 tartós mészkőlapból áll, amelyek az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. A vonal arra is utal, hogy kilépünk a magyar nyelvű tudományos közösség központjából a nagyközönség felé – mutatott rá.
Hozzátette: a vonal időben határtalan, az idővonal nem a múltba réved, hanem nyit a jövő felé.
MTI/Felvidék.ma