Bár a Felvidék második legkisebb városa, a történelme messzire nyúlik vissza. Kékkő első írásos említése 1290-ből származik, és az egész időszakban a Balassa családé volt.
Emlékeztetett arra, hogy Kékkő 1923 és 1960 között még kerületi város is volt. A következő nyolc évben a losonci járáshoz tartozott, de 1969-ben az újonnan létrehozott Nagykürtös kerület része lett, amely akkoriban az egyik bányászati központ volt.
1960-tól 2000-ig hanyatlott a város. El kell azonban mondanom, hogy az elmúlt évtizedben a lakásépítés fejlesztésével sikerült felemelni a várost. 1350 lakosról a jelenlegi 1640-re nőtt a lakosság száma.
Új lakások
A Pravdának pontosította, hogy 73 új bérlakással bővült a város. – Továbbra is vannak érdeklődők a lakások iránt, hiszen az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásával épültek, és a bérleti díj sem magas – magyarázta a polgármester, aki szerint ez előnyös például a még nem magas jövedelmű fiatal családok számára.
Az egykori Hotel épületében több további lakás is épülhetne. Korábban Nagykürtös város tulajdonában volt, de végül egy euróért eladták Kékkő önkormányzatának. Az épület azóta leromlott, és a kisvárosnak nincs pénze a helyreállítására.
Van azonban érdeklődő, aki szeretné az épületet luxuslakássá alakítani. Jelenleg az önkormányzat nem épít új lakásokat, hiszen az összes, erre a célra kijelölt telek már beépített.
Korábban Kékkőt hátrányosan érintette a dolinai barnaszénbányával kapcsolatban kiadott építési tilalom. A város felső részén tilos volt minden építkezés, mert mélyen a föld alatt barnaszén-lelőhelyek voltak. Az emberek nem tudtak házat építeni, még lakásunk sem volt, a fiatalok pedig elmentek.
Az önkormányzatnak 2024-ben sikerült feloldania az építési tilalmat, és a város rendezési tervének felülvizsgálatára készül, hogy lehetővé tegye a további fejlesztéseket. Azonban inkább egyedi lakásépítésről lehet szó. Vagyis nem bérházakról, hanem családi házakról.
Úgy tűnik, Kékkő többé nem lesz a legkisebb város.
Kékkő sajátossága a kerületi város közvetlen közelsége. Mindkét település központja légvonalban mindössze 3,5 kilométerre van egymástól és városi területeik összefüggenek egymással. Az őket összekötő úton ugyanaz az oszlop jelzi Nagykürtös végét és Kékkő kezdetét.
Bár Kékkő csak egy kis város, mégis két iskolának ad otthont.
A főként a 20. század második felében a barnaszénbányászat kapcsán intenzíven fejlődő Nagykürtös – eltérően Kékkőtől – már a múltban is fontos város volt. A polgármester szerint történelmükre igyekeznek építeni a turizmust.
A legnagyobb látványosság a Kékkő-kastély, a felette lévő Kálvária és a barokk kastély. A 17. század végén a birtokfelkelések során jelentősen megrongálódott vár alsó részének átépítésével jött létre. A Bábkultúrák és Játékok Múzeumának otthont adó kastélyt 2013 óta fokozatosan újítják fel. Javították a barokk épületet és a vár területére vezető hidat.
Jelenleg a várromot újítják fel. Ma még kevés turista keresi fel a városkát.
Sajnos a vállalkozók nem élnek a lehetőséggel, a szálláshely-kapacitások és az éttermi létesítmények kiépítésével. Ebben nagy hiánya van, ennek a csodaszép környezetű településnek.
További prioritásnak tekintik a Zólyom felőli bekötőút javítását, ami szörnyű állapotban van, hátrányosan érint mindenkit. Emellett több éve próbálják rávenni az illetékeseket, hogy oldják meg a városon keresztül, a várhoz vezető rendkívül keskeny autóutat.
Nemcsak a lakosok, hanem a turisták is panaszkodnak a város e fontos útjának rossz állapotára. Az elmúlt hat évben, uniós forrásoknak köszönhetően három másik helyi utat sikerült megjavítani. A régi Balassa birtok és a környező cipszer és magyar települések, talán most újra –a turizmus számára – új élményeket adnak, ami fellendülést generálhat a besztercebányai, zólyomi régió számára is.