Ezt Jaroslav Polaček, Kassa polgármestere egy tájékoztatón jelentette be közvetlenül a Jakab-palota előtt. A polgármester úgy foglalta össze, hogy az ingatlan használatában a fordulópont 2000-ben következett be. A város meggyőződése, hogy a szóban forgó épület tulajdonjogának hibás bejegyzése akkor történt a korábbi tulajdonosok javára.
„Érzéketlen beavatkozásnak fogom nevezni a kataszter részéről, legyen az illegális vagy szerencsétlen.” „Előfordult, hogy ennek az ingatlannak ekkor már nem Kassa városa volt a tulajdonosa a törvénytelen bejegyzés miatt” – szögezte le Polaček.
Ezt egy hosszú tulajdonjogi pereskedés követte. A regionális bíróság végül 2021-ben megállapította, hogy a Jakab-palota, az állítólagos örökösöké, akik Brazíliában élnek, és szeretnék birtokba venni az épületet. A város ezt követően 2022-ben fellebbezést nyújtott be, és folytatta a harcot a palotáért.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága most hatályon kívül helyezte a regionális bíróság döntését, és visszaküldte az ügyet további új eljárásra. – A fellebbezés sikeres volt. „A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bírálta a regionális bíróságot az ügy hibás jogi megítélése és a fellebbviteli bíróság kialakult döntéshozatali gyakorlatától való eltérés miatt” – reagált Polaček.
Saját elmondása szerint az egész ügyben jelentős mérföldkőnek tartja a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának mostani döntését. Hangsúlyozta, hogy a regionális bíróságnak ragaszkodnia kell a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogi véleményéhez. „Tehát nagyon közel vagyunk a célhoz. „Szeretnénk tudatni a kassaiakkal, hogy valóban van esélyünk lezárni ezt az egész ügyet” – jelentette be Kassa polgármestere.
Polaček szerint az örökösök korábban felszólították az önkormányzatot, hogy adja át az ingatlan kulcsait, de a város ezt megtagadta. „Voltak kellemetlen pillanatok, amikor döntéseket kellett hozni, és megbízni kellett a jogi osztály kollégáiban.” „Nagyon örülök, hogy sikerült megoldanunk, és a kulcsok továbbra is nálunk, a lakástársaságnál vannak” – hangsúlyozta Polaček.
Vladimíra Janigová, a város jogi osztályának munkatársa szerint a regionális bíróságnak most három lehetősége van. „Először is megsemmisítheti az önkormányzati bíróság adott jogügyben hozott határozatát, és újratárgyalásra és döntésre visszaküldheti.” „A második lehetőség az, hogy a területi bíróság megváltoztatja a városi bíróság döntését azzal, hogy elutasítja a Kassa város elleni keresetet” – magyarázta Janigová.
Hozzátette: elméletileg egy harmadik lehetőség sem hagyható figyelmen kívül, mégpedig az, hogy a megyei bíróság megerősíti az alsóbb fokú bíróság döntését, és ismét a város ellen ítélkezik. – De ebben az esetben nagyon alaposan meg kellene indokolnia az érveit. „Természetesen folytatnánk a harcot” – mondta a jogi osztály egyik munkatársa.
Kiemelte: Kassa városa meg van győződve arról, hogy legkésőbb 1991. május 1-től ő az ingatlan tulajdonosa. „Azaz az önkormányzati vagyontörvény életbe lépése után” - szögezte le Janigová.
Ha körülbelül negyedszázad után végre véget érne az egész ügy, a város készen áll a Jakab-palota helyreállítására és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tételére a polgármester szerint. Az épület használatára többféle lehetőség kínálkozik. Az egyik a Kassai Hírességek Csarnokának létrehozása.
„Vissza kell térnünk a lakossági rendezvények megtartásához, a különleges vendégek fogadásához, és büszkének kell lennünk azokra a dolgokra, amelyek Kassán méltóak a város képviseletére” – vázolta Polaček.
Az elmúlt években a Jakab-palotát néhányszor megnyitották a nagyközönség előtt Milan Kolcun tárlatvezetései során. „Tulajdonosaink többször bementek ebbe az épületbe, miközben leltár keretében ellenőrizték ingatlanunkat.” A nyilvánosság számára azonban hosszú évek óta hozzáférhetetlen” – magyarázta Polaček.
A Jakab-palotát 1899-ben Jakab Péter építtető és téglagyáros építtette. Az neogótikus stílusban épült palota akkoriban a malomhajtás mellé épült, és az építkezéshez többek között a Szent Erzsébet-székesegyház rekonstrukciójából visszamaradt építőanyagot használták fel.
A palota 1903-ban készült el, de Jakabék csak néhány évig birtokolták. Bárkány Hugó, zsidó építész vásárolta meg 1908-ban. Több mint három évtized után az épület ismét gazdát cserélt. világháború idején. A második világháború idején, 1941 decemberében csereszerződést kötöttek a Bárkány család és Szakmáry Károly, a befolyásos magyar üzletember. Arról volt szó, hogy a Jakab-palotát egy másik kassai Fő utcai épületre cserélik. 1945-ben azonban, mielőtt a front megérkezett volna Kassára, Szakmáryék Magyarországra, onnan pedig Brazíliába menekültek. Utódaik ma is ott élnek.
A háború után Bárkány Hugo lánya, a háború utáni restitúciós törvények révén igyekezett visszakapni az épületet. Azzal érvelt, hogy a cserét a háború idején kényszerítő körülmények – holokauszt – nyomására hajtották végre. Azonban ebben az eljárásban nem járt sikerrel. 1989 utáni, hasonló erőfeszítései ugyanilyen kudarccal végződtek. Itt is világosan látszott volt a politikai nyomás, valamint a lappangó antiszemitizmus és magyarellenesség hatása.

A Jakab-palota fontos szerepet játszott röviddel a második világháború vége után. világháború, amikor rövid ideig az elnök rezidenciája volt. „Ez a városunk legcsodálatosabb épülete.” Valószínűleg ez volt a fő oka annak, hogy a Jákob-palotának többek között olyan funkciója volt, amire senki sem számított volna. Kassa januári felszabadulása után 1945 tavaszán Csehszlovákia de facto fővárosa lett. Az egész akkori kormány, élén Eduard Beneš elnökkel, a londoni száműzetésből érkezett ide. Benešt a Jakab-palotában szállásolták el, és ez kényelmes volt számára, mert a földszinten dolgozhatott, és az emeleten lakott. – Kassán még várőrség is volt, két díszes egyenruhás katona mindig ott állt a Jakab-palota előtt.
A szocializmus idején az épületet először a Szlovák Kommunista Párt használta oktatási és ideológiai központként politikai irodalom könyvtárával. Az 1960-as és 70-es évek fordulóján jelentős változás volt a Jakab-palota melletti malomhajtás megszüntetése és négysávos útra váltása. A palota így veszített romantikájából.
Az 1990-es években, a palotában a British Council működött, és Rudolf Schuster akkori polgármester is használta vendégek fogadására és rendezvények szervezésére. 2001 óta a műemlék épület használaton kívül van.