Magyarország ezen a felmérésen először és utoljára 2017-2018-ban vett részt, úgyhogy pont elég idő telt el ahhoz, hogy a 2022-2023-as adatokból látni lehessen valami változást. Az OECD szerint így, valamint a többi résztvevő ország adatainak összehasonlításával a magyarok átláthatják, hogy milyen irányba haladnak ezeken a területeken.
A tesztben a 16-65 év közöttiek olvasási, számolási és problémamegoldási készségeikről tehettek tanúbizonyságot, és ugyan nem annyira rossz a helyzet, mint az egészség terén, azért nem állítható, hogy brillíroztak volna.
Az olvasási teszten a magyarok medián pontszáma 248 lett (a maximum 500-ból), ez 12 ponttal marad el az OECD-s mediántól. Hozzánk hasonlóan teljesítettek a dél-koreaiak (249 pont), a lettek (248 pont), a spanyolok (247 pont) és az olaszok (245 pont), rangsort sort Chile zárja 218 ponttal, csúnyán lemaradva az utolsó előtti Portugália 235 pontjától. A dobogóra a finnek, japánok és svédek kerültek, 280-300 közötti pontszám kellett ehhez.
A teszt során a teljesítményt öt kategóriába sorolták. Az 1-es szintre azok kerültek, akik legfeljebb 176 pontot értek el, ez azt takarja, hogy egyes mondatokat még tudják értelmezni, és rövid bekezdéseket is át tudnak olvasni, befogadni. Egyszerű és lényegre törő kérdésekre is választ tudnak találni egyszerű szövegekben. A magyarok 32 százaléka legfeljebb ezt a szintet érte el, szemben az OECD 26 százalékos mediánjával. A 4-es (legalább 326 pont) és 5-ös szinteket (376 pont) elérők már nagyon értő olvasóknak számítanak, ők több oldalas, információval telepakolt szövegekkel is könnyedén megbirkóznak, valamint burkolt mondanivalót és mögöttes tartalmat is ki tudnak hámozni ezekből a mondatokból. Ezt a magyaroknak mindössze 6 százaléka érte el, míg az OECD-s medián 12 százalék.
Matekban egy kicsit jobbak vagyunk
Ezen a téren 29 százalék jutott legfeljebb 1-es szintig, szemben az OECD-medián 25 százalékkal. A medián pontunk 254 lett, az OECD mediánja 263. Új-Zéland (256 pont), Horvátország (254 pont), Dél-Korea (253 pont) és Spanyolország (250 pont) teljesített hozzánk hasonló szinten, és sereghajtók számtanból is Portugália (238 pont) és Chile (214 pont) voltak, az élen ismét a finnek, japánok és svédek.
Az 1-es szint itt azt jelenti, hogy az alap matek megy még az embernek, a tizedes törtekkel sincs baj, de ha befigyelnek a sima törtek vagy egyenletek megoldására kerül sor, az már nehézséget jelent. Az 1-es szint alatt teljesítők inkább csak kisebb számok összeadásáig és kivonásáig jutnak. A 4-es és 5-ös szintet elérők kenik-vágják az egyenleteket, kisujjukból kirázzák az arányszámítást, valamint tudnak értelmezni összetett ábrákat és statisztikai alapú állításokat. Ezekbe a csoportokba a magyarok 9 százaléka került (OECD-medián: 14 százalék).
Alkalmazkodó problémamegoldásban állunk a legrosszabbul, ebben a magyar kitöltők 37 százaléka érte el legfeljebb az egyes szintet, szemben az OECD 29 százalékos mediánjával. Ezen a szinten leginkább az egyszerű, kevés összetevőjű problémák leküzdése megy, miközben a tényezők nem változnak, és kevés az irreleváns információ. A többlépéses problémák már nehézséget okoznak, ahogy azok is, amikben sok az aktív változó. 1-es szint alatt csak a legegyszerűbb, általában egy lépésből megoldható problémák megugrása megy.
A legmagasabb, 4-es szintet a magyarok 3 százaléka érte el, ez nem áll messze az OECD 5 százalékos mediánjától. Az OECD-medián 251 pont volt, a magyaroké pedig 241. Ebben is Spanyolországgal (241 pont), Dél-Koreával (238 pont), Izraellel (236 pont) és Horvátországgal (235 pont) kerültünk egy mezőnybe. A három témakörben összesen a magyar kitöltők 22 százaléka került a legalsó két szintre (OECD: 18 százalék).

(KG)