Kedd délelőtt negyed tizenegykor derült ki, hogy változik a parlament Igazságügyi Bizottsága ülésének meghirdetett napirendje: a napirendi javaslat 4. ponttal egészült ki, méghozzá a Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítására vonatkozó javaslattal.

A tervezet szerint már nem feltétel az ügyészi múlt ahhoz, hogy valaki legfőbb ügyész lehessen.

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítását Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke jegyzi. Az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Vagyis a mai szabályozásból kikerülne „az ügyészek közül” kitétel. Az indítvány benyújtója ezt így indokolja: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”
Ahogy erre az indoklás is utal, a rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten is a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett.

Emellett benyújtották az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is, ami így rendezné a legfőbb ügyész esküjét:

A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt esküt tesz. Ha a legfőbb ügyész a megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, e jogviszonya az eskütételét követően a törvény erejénél fogva jön létre.


A Vejkey-indítvány ezenfelül törölné az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybíróvá választás feltételei közül azt a kritériumot is, hogy „a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség”.

Ennek kapcsán az indítványozó kifejti:

Jelenleg számos munkakör nincs jogász végzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez.

„Ezzel összhangban megállapítható – folytatódik az indoklás –, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogász végzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra többlet feltétel nélkül, így például Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban. Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy egyáltalán nincsenek szakmai feltételek, így például Franciaország esetén az Alkotmánytanács tagjainál ilyen feltételeket az Alkotmány nem rögzít.”

A jelenlegi legfőbb ügyészt, Polt Pétert 2019-ben választotta meg az Országgyűlés kilenc évre, így az ő megbízatása csak négy év múlva.

(Cs.T.)