A postai bélyeg történelme A ma ismert bélyegeket a bélyegzőpárnák és a tintabélyegek előzték meg, de praktikum hiányában használatuk kikopott, jobbra cserélték azokat. Ahogy annyi mindennek a világon, ennek is köze van a ragyogó elmékhez. 1835-ben Lovrenc Košírtól Ausztria-Magyarország köztisztviselőjétől, majd 1837-ben Rowland Hill, brit képviselőtől jött először a bélyeg ötlete. Egyikőjük felvetése sem nyert zöld utat akkoriban. Őket követve James Chalmers vitte véghez a bélyeg ötletét. Az első változatot 1840. május 1-től csak Penny Blackként ismerték fekete színe miatt, mely Viktória királynőt örökítette meg. Svájc és Brazília élenjárásával mire 1860-at írtunk, hatvannál is több országban terjedt el a bélyeggel feladott levelek használata. Az ötlettől egészen a nyomtatásig Minden postai bélyeg egy művész grafikai tervezetével kezdődik. Nekik köszönhetjük a szebbnél szebb mintázatú, festményszerű bélyegeinket. Még a magyar festőművész, Than Mór keze munkájához is köthetők bélyegek. Eredetileg rotációs acélnyomással készítették őket, de az eljárás rendkívül körülményes, hiszen a grafika kézzel való bevésését követeli meg. Az így kapott formákkal először a fő színeket vitték fel, ezt követően a maradék árnyalatokat mélynyomtatás útján juttatták a bélyegzőpapírra. Hasonló technika a magasnyomás annyi eltéréssel, hogy ebben az esetben a sablon a negatívot, azaz a minta tükörképét alkalmazza. Ennek a módszernek az a hátulütője, hogy a végeredmény jóval alacsonyabb felbontású lesz. Létezik még egy speciális, sokkal modernebb technika is, az ofszetnyomás, mely alapjaiban a mélynyomásra hajaz. Az eredeti minta először az acéllemezre kerül felvésésre, amit rányomnak a gumira. Majd csak ezt követően történik meg a bélyegzőpapírra való nyomtatás, a színek fokozatos felvitelével, amihez több sablont is használnak. Ha pedig már modern technika, akkor legyen szó akár nyomtatókról, patronokról, tonerekről, szakértői tanácsokról, a TonerPartners.hu biztosan jó választás. Érték, több tekintetben is Talán nem kell mondani, hogy a bankjegynyomtatással egyetemben a bélyegnyomtatás is lehetetlen és tilos otthonunkban. Jogilag a postai bélyeg is értékcikk, tehát hasonló biztonságtechnikai részletek vannak benne elrejtve, mint a papírpénzekben. Ezzel próbálják elvenni a hamisításhoz támadt kedvet. Ilyenek a különleges, bordázott, szövött összetételű bélyegpapírok, a vízjelek és az úgynevezett lumineszcens színek, melyeket csak ultraibolya fény segítségével láthatunk. A bélyegek nem csak jogi értelemben véve értékesek. Mai napig vannak hódolói a filatéliának, azaz a bélyeggyűjtésnek. Sőt, ennek a gyűjtőszenvedélynek köszönhetjük a szebbnél szebb, mindig megújuló bélyegek sorozatát. A gyűjtők által ugyanis óriási bevételre tettek szert a posták, és ezt kihasználva jelentek meg mindig újabb bélyegek. Egy-egy ritkaság ma is jó üzlet lehet.