Székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki. Román csoportok érkeztek a hősök napja alkalmából a temetőhöz. Helyszíni beszámolók szerint szélsőséges románok a csendőrökkel dulakodtak, majd a székelykaput áttörve zászlórudakkal bántalmaztak magyarokat, aztán felavatták az emlékművelet és parcellát. A csendőrök később azt állították, nem történt erőszak. A magyar kormány jegyzékben tiltakozott, és péntekre bekérette a román nagykövetet is. Csaknem ezer székelyföldi civil és közszereplő vont élőláncot az úzvölgyi katonatemető elé csütörtök délután, hogy megakadályozza annak az egyházi szertartásnak és koszorúzásnak a megtartását, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala hirdetett meg a hősök napja alkalmából. A rendőrség és a csendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, hogy elejét vegye egy esetleges román-magyar összecsapásnak. Azonban alig fél órán át sikerült tartaniuk a sorfalat az élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között,. A csendőrök arra kérték a magyarokat, hogy álljanak a temetőkapu bal oldalára, míg a románokat a kapu jobb oldalához engedték oda. A székelyhon.ro szerint a bezárt kapu előtt a románok közül többen is dulakodtak a csendőrökkel. A temető oldalsó, hátsó részén futballhuligánoknak látszó fiatalok bejutottak, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott. A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. A maszol.ro szerint  a románok egy csoportja kövekkel is dobálta az élőláncot alkotó magyarokat. A benyomuló szélsőségesek fakereszteket is kitörtek. Ezután egy ortodox szertartás keretében felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet. A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. A csendőrség bejelentette, hogy a helyszíni felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. A csendőrök azonban az Agerpres szerint később azt állították, hogy nem történt erőszak sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek között. Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet. A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására. A tüntetők transzparensen mutatták be azt a temetőrajzot, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.