A kiállítást szervező Esterházy Magánalapítvány, az Esterházy-vagyon ausztriai kezelője szándékosan a Tanácsköztársaság századik évfordulójára időzítette a tárlatot: a várban 1919. április 1-jén jelentek meg Sopron város és Sopron vármegye direktóriumának tagjai, hogy az Esterházy-család évszázadokon át összegyűjtött műkincseit a szocializmus építése jegyében lefoglalják és elvigyék.   A magánalapítvány közleménye szerint a fraknói várban látható tárlat azt mutatja be, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után nemcsak földeket, gyárakat és kisüzemeket államosítottak, hanem sok-sok műkincset is szocializáltak, azaz elvettek a tulajdonosaiktól. A kincsek lefoglalásának levéltári dokumentumokkal igazolható története mindeddig nem volt közismert, eddig általában úgy tudták, hogy a tárgyakat Esterházy Miklós szállíttatta Budapestre 1918 őszén.   A kiállítás képeken és infografikákon idézi meg a Tanácsköztársaság korszakát, bemutatja a magántulajdonban lévő műkincsek erőszakos lefoglalási gyakorlatát, de látható a fraknói kincs néven ismert gyűjtemény több jelentős darabja is.   Miután a tárgyakat elvitték, az azokra milliméteres pontossággal szabott tokok üresen maradtak a várban. A száz éve üresen álló tokokat ezúttal úgy állítják ki, hogy a hozzájuk tartozó, ám elhurcolt műtárgyak digitális formában láthatók mellettük. A kiállítás ezzel szemlélteti, hogy a várban manapság tallálható kincsek szoros egységet alkotnak a fraknói gyűjtemény Magyarországon őrzött részeivel.   Az 1919-ben Budapestre vitt közel 280 darab tárgy sosem került vissza Fraknóra, bár a Tanácsköztársaság bukása után a család ezeket visszakapta, de 1923-ban Esterházy Pál herceg letétbe helyezte őket az Iparművészeti Múzeumban. A tárgyak ezután fordulatos utat jártak be, 1949-ben a hitbizományok államosításáról szóló törvénnyel ismét állami tulajdonba kerültek. A kollekciót 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, majd részben Eszterházára került. A tárgyak restitúciójáért 2017-ben pert indított a magyar állam ellen az ausztriai Esterházy Magánalapítvány. Az eljárást a bíróság idén március 8-án a törvényi változásokra hivatkozva felfüggesztette. Nyilvánvaló, hogy a mostani fraknói tárlat nemcsak egy új történettudományi kutatási eredményt akar a nyilvánosságnak bemutatni, hanem üzenni is akar a magyar államnak azzal, hogy fókuszba helyezi a fraknói és a magyarországi tárgyak egykori összetartozását, és azt, hogy a gyűjtemény egységét száz évvel ezelőtt egy erőszakos beavatkozás bontotta meg. A magánalapítványnak ugyanis az az egyik fő érve az eljárásban, hogy a kincsek jogi értelemben a két háború között is a fraknói hitbizományhoz tartoztak - függetlenül attól, hogy Budapesten őrizték őket.   A kiállítást 2019. október 31-ig lehet megtekinteni Fraknó (Forchtenstein) várában.