Szenzációs felfedezés Egyiptomban
Elképesztő régészeti kincset rejtett a szakkarai nekropolisz: az eddig jobbára az i. e. 27. században élt Dzsószer fáraónak a világörökség részévé választott lépcsős piramisáról ismert temetkezési helyen egy eddig feltáratlan, 4400 esztendős sírra bukkantak. A lelet jelentős, mivel a síremlék gyakorlatilag érintetlen, szinte az eredeti állapotában ragyog.
A sír a megszokotthoz képest remek állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is csaknem egykori pompájukban ragyognak, ráadásul úgy tűnik, nem fosztották ki a több ezer éves sírboltot – mondta Khaled Enani régészeti miniszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. A felfedezett sír közel 10 méter hosszú és 3-3 méter széles, illetve mély. A hieroglifák és szobrok alapján arra következtetnek, egy Vahtié nevű papot helyeztek örök nyugalomra a i. e. 2500 és 2300 között készült síremlékben, feltehetőleg az V. dinasztia harmadik (ismert) királya, Noferirkaré uralkodása idején. Vahtié a bejáraton fellelhető feliratok és képek tanúsága szerint több tisztséget is viselt, a királyi tisztítópapi titulus mellett ő volt a királyi felügyelő és a szenthajó őrzője is. A falfestmények és szobrok nagyobb része a pap családját, anyját (Merit Meen) és feleségét (Veret Ptah) ábrázolják, de az elmaradhatatlan bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, zenés előadások, áldozati rituálék képei is láthatók a falakon. A sír összesen 18 fülkéből áll, ezekben az elhunytnak és hozzátartozóinak 24 nagy színes szobrát fedezték fel. Az eddigi feltárások alapján még további 26 kisebb fülke is található a sírban, amelyekben összesen 31 másik szobor áll, ezekről eddig nem tudták megállapítani, hogy kiket is ábrázolnak. Az egyiptomi régészeti hatóságok képviselői elmondták, a feltárások alapján számos jelentős felfedezés előtt állhatnak, hiszen a most megbontott temetkezési hely érintetlen, több feltáratlan kamra őrzi még itt titkait – amelyeknek átvizsgálása januárban veszi kezdetét. Spanyol kutatók egy csoportja egy 4000 éves temetkezési kertre bukkant egy luxori dombon, Dra Abu el-Nagán. A kert abból a korból származott, amikor az egykori Théba (azaz a mai Luxor) az Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésével először létrejött birodalom központja lett. A kertek létezését ez a feltárás bizonyította először fizikálisan, korábban csak hieroglifák alapján feltételezték, hogy léteztek hasonló helyek.  
2018.12.16 23:42:08
További hírek Kultúra témában


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!