Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a „Stop Soros” törvénycsomagot, mert az sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot – jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek – noha jogszerűek – nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az – Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt – egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni. A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem „elriaszt” a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. Az olyan nyilvánvalóan semleges eszköznek mint egy új adó felhasználása egyéneknek vagy szervezeteknek az általuk képviselt nézetek miatti megbüntetésére a szakértők szerint ellentétes a hatóságok által nem kedvelt csoportok szólás- és egyesülési szabadságával. A különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek (NGO) azon szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza azon képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel. A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek – beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, – olyan „túlzott állami ellenőrzési” környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza „indokolatlan beavatkozást” jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése „indokolatlanul zavaró” hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá. Az Országgyűlés június második felében fogadta el a „Stop Soros” törvénycsomagot, amelynek alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. A különadó idén augusztustól hatályos.