Az auschwitzi menetet hagyományosan a holokauszt áldozatainak emléknapján rendezik, az idén harmincadik alkalommal tartották meg, megemlékezve egyúttal a varsói gettófelkelés idei 75. évfordulójáról, valamint Izrael állam megállapításának 70. és Lengyelország függetlenségének 100. évfordulójáról is. A magyar küldöttség délelőtt külön megemlékezést tartott az Auschwitz I. 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható. Felszólalt Bagdy Gábor budapesti főpolgármester-helyettes és Verő Tamás rabbi. Délután az Élet Menete központi megemlékezésén a résztvevők háromkilométeres utat tettek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő tábort összekötő útvonalán. A menet végén Auschwitz-Birkenauban az áldozatok emlékművénél megtartott gyászünnepségen beszédet mondott a lengyel és az izraeli elnök, felszólalt a Jad Vasem izraeli holokauszt-múzeum és -intézet igazgatója, Meír Lau volt askenázi főrabbi is. Jelen volt továbbá a Moszad izraeli titkosszolgálat elnöke, valamint az izraeli rendőrfőkapitány. Az Élet Menetét, amely az 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, az 1951-ben megalapított nemzetközi holokausztnapon szervezik, kezdetben kétéves, 1996-tól pedig évi rendszerességgel. A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt. A lengyel-zsidó viszony különleges, Lengyelország a zsidó kultúra egyik bölcsője volt, mindazonáltal azt kívánjuk, hogy Lengyelország vállalja a felelősséget a holokauszt teljes kutatásáért - jelentette ki csütörtökön a dél-lengyelországi Oswiecimben Reuven Rivlin izraeli elnök, miután találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel. A két államfő az auschwitzi Élet Menete előtt tárgyalt egymással. Kérjük, hogy Lengyelország a zsidó néppel fenntartott különleges viszonya mellett vállaljon felelősséget a holokauszt teljes kutatásáért - hangsúlyozta az izraeli elnök, utalva a náci Németország bűntetteinek tagadására vonatkozó, az év elején izraeli-lengyel diplomáciai viszályt kiváltó lengyel törvénymódosításra. Azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország történelme során a két nemzet évszázadokig együtt élt, elmondta: Lengyelország a zsidó kultúra bölcseje volt. Sajnos, a legnagyobb zsidó temetővé is vált - jegyezte meg, utalva ezzel a megszállt Lengyelország területén létesített náci német haláltáborokra. Rivlin hozzátette, hogy Izrael a legnagyobb tisztelettel van azon lelkiismeret-vizsgálat iránt, amelyen a lengyel társadalom átment. Ugyanakkor nézeteltérés, mély nézeteltérés van néhány kérdésben - fűzte hozzá. Erről beszélt Dudával is. Kifejtettük álláspontjaikat - én a magamét, az elnök úr az övét - fogalmazott. Duda hangsúlyozta: a lengyel politikusoknak soha nem állt szándékukban, hogy az új törvénnyel a túlélők tanúvallomásait megakadályozzák. Védeni akartuk a történelmi igazságot ott is, ahol ez az igazság nehéz - szögezte le. Úgy látta: a második világháború során a lengyelek között előfordult elmarasztalandó magatartás, voltak viszont dicső tettek is. Soha nem létezett azonban a lengyel állam részéről intézményes, rendszerszerű ellenségesség a zsidókkal szemben - húzta alá. Felidézte: Lengyelország több mint ezeréves történetében a lengyelek és a zsidók egymás mellett éltek, sok zsidó életét áldozta fel többek között a 100 éve újból függetlenné vált Lengyelországért folytatott harcokban, a második világháború idején pedig a náci Németország 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárt gyilkolt meg. Duda reményét fejezte ki, hogy a két elnöknek az Élet menetén való közös részvétele újból megmutatja a világnak, hogy soha többé nem fordulhat elő antiszemitizmus, népirtás, a holokauszt. A szóban forgó törvény februárban lépett hatályba, Duda azonban utólagos normakontrollt kért a lengyel alkotmánybíróságtól. Vezető lengyel politikusok bejelentették, hogy az alkotmánybírósági döntés megszületéséig a törvény alapján senki sem lesz büntethető. Varsó a törvénnyel a lengyel haláltáborok vagy ahhoz hasonló kifejezések használatát akarja megakadályozni. A jogszabályban úgy írták körül ezen eseteket, hogy büntethető, aki a lengyel nemzetet, illetve a lengyel államot intézményes bűnrészességgel vádolja a náci Németország által elkövetett háborús bűnökben. Nem számít majd bűntettnek, ha ezt a vádat művészeti vagy tudományos tevékenység keretében fogalmaznák meg. Izraelben a törvényt többen úgy értelmezték, hogy Varsó ezzel akadályozná a holokauszt tudományos kutatását, és adott esetben büntetné a holokauszt tanúvallomást tevő túlélőit is.