Theresa May miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - a hét elején teljesen váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában. A jelenlegi, 2015-ben megválasztott parlament mandátuma eredetileg 2020 májusában járt volna le. May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum. A ComRes közvélemény-kutató cég a Sunday Mirror című baloldali vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Párt támogatottsága az új választások bejelentése óta 4 százalékponttal emelkedett, és elérte az 50 százalékos lélektani szintet. Ez az első olyan vizsgálat, amely teljes egészében az előrehozott választások kiírása utáni időszakra esik. A ComRes hangsúlyozza, hogy 2002 áprilisa óta most először ért el brit parlamenti párt 50 százalékos támogatottságot. Abban az évben a Tony Blair akkori miniszterelnök vezette - 2010 óta ellenzékben politizáló - Munkáspárt támogatottsága járt 50 százalékon, a Konzervatív Párt pedig 1991-ben, John Major miniszterelnöksége idején volt legutóbb ilyen népszerű. A Munkáspárt, amelyet jelenleg Jeremy Corbyn vezet, a ComRes vasárnap ismertetett felmérése szerint 25 százalékon áll, vagyis feleannyian támogatják, mint a Konzervatív Pártot. Ha ez a megoszlás érvényesül a június 8-ai parlamenti választásokon, a nem arányos, csak egyéni jelölteket ismerő brit választási rendszer alapján a Konzervatív Párt létszámfölénye az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest meghaladná a kétszázat a jelenlegi 17 helyett, és a tory frakció is nagyobb létszámú lenne, mint a Munkáspárté volt az 1997-es földcsuszamlásszerű választási győzelem után. A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 418 fős - addigi történetében példátlan - alsóházi frakcióval alakíthatott kormányt. A Labour-frakció 179 fős - szintén példátlan - létszámfölényben volt az összes többi párt alsóházi frakciójához képest. A vasárnap ismertetett ComRes-felmérés szerint a két legnagyobb párt vezetőjének megítélése között is hatalmas a különbség. A megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy Theresa May a legalkalmasabb jelölt a miniszterelnöki tisztségre, Jeremy Corbynról csak 25 százalék vélekedett így. A Munkáspárt szavazóinak 45 százaléka is azon a véleményen van, hogy a Labour nem tud választást nyerni Corbyn vezetésével. MTI