Balog Zoltán közölte, ez egy „prosperáló kapcsolat két egymást megértő nép között”. Hangsúlyozta, korunk egyik nagy kérdése az, hogy milyen szerepet vállal Európa és az Európai Unió a világméretű problémák megoldásában, és rendkívül fontos, hogy „Európa közös és saját válaszokat találjon”. A miniszter arra is kitért a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Antall József Tudásközpont és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös rendezvényén, hogy a Magyarország déli határán épített kerítés nem elsősorban az országot, hanem a schengeni övezetet, benne Németországot is védi. – A múltból kell megérteni a jövőt – jelentette ki Balog Zoltán, kiemelve, hogy a két nép sorsa sok tekintetben fonódott össze. Beszédében a miniszter erős német-magyar barátságot kívánt. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviselet-vezetője arról beszélt, hogy a történelmi kapcsolatok újraéledhettek a hidegháború megszűnésével, „az európai érték- és érdekközösség talaján állva”. Manfred Emmes, a budapesti német nagykövetség követe pedig azt hangsúlyozta, hogy miként most, úgy negyedszázada is az egységes Európa állt a középpontban, hozzátéve, „Magyarország nélkül Európa torzó maradt volna”. Györkös Péter berlini magyar nagykövet megemlítette: az 1990-es évek elején „Magyarországon a német egység támogatottsága sokkal nagyobb volt, mint magában Németországban”, hiszen itt teljes konszenzus volt arról, hogy Európa csak akkor lehet egységes, ha Magyarország szuverénné válik, a két német állam pedig egyesül. A rendezvény részeként tartott pódiumbeszélgetésen Arnold Vaatz, a német szövetségi parlament CDU/CSU-frakciójának helyettes vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy tudomásul kell venni a realitásokat. Köztük azt is, hogy az unió éles helyzetben van, komoly választói csoportok fordulnak el az elittől és keresnek másokat képviselőjüknek. A kérdés az, hogy sikerül-e ezeket a tömegeket ismét megszólítani, illetve hogy ennek a folyamatnak milyen következményei lesznek – tette hozzá. Tobias Zech, a Bundestag gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős bizottságának tagja – utalva arra, hogy az unió és előzményei a kontinens leghosszabb háborúmentes időszakát garantálták - kijelentette, „közös válasz kell, hogy mit jelent Európa, és ezt kell élettel megtölteni”. Ehhez működővé kell tenni azt a mindennapi együttműködést az elmúlt egy-másfél év után, amikor ez nem sikerült – mondta. Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, a parlament magyar–német baráti tagozatának alelnöke sikertörténetnek nevezte a megállapodás megkötése óta eltelt huszonöt évet, ha nem jöttek is olyan gyorsan az eredmények, mint azt akkor sokan várták. Fontosnak nevezte, hogy az EU polgárai kettős – nemzeti és uniós – identitással élhessenek. Ha Európát egyben szeretnénk tartani, akkor toleranciát kell tanúsítanunk – fogalmazott, megjegyezve, hogy ez nemegyszer hiányzik a német sajtóban. Hiller István (MSZP), a parlament alelnöke, az országgyűlés magyar–német baráti tagozatának tagja kitűnő politikai és diplomáciai teljesítménynek nevezte a baráti szerződést, amely nem csupán egy államközi megállapodás volt, hanem „egyfajta krédó arról hogy Magyarországnak mi a jövőképe az Európai unióban”. Megjegyezte: napjainkban problémásabb az Európa-kép, mint negyedszázada, hiszen a remény képe mellett megjelentek a realitások. Kiemelte, „sikeresebb tagállamokkal lehet erősebb az Európai Unió, nem gyengébbekkel”, megjegyezve, hogy az EU sosem fog úgy működni, mint az Egyesült Államok, amely nem is lehet példa Európa számára. (Forrás: MTI)