A cseh kormány állami energetikai programja szerint a temelíni atomerőmű, esetleg a dukovanyi atomerőmű bővítéséről 2017 tavaszán kellene a döntést meghozni. A kormány ez ügyben hat ország – Franciaország, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína – cégeit szólította meg – közölte korábban a prágai ipari minisztérium. Az érdeklődő cégek között van az orosz Roszatom is, amelynek képviselői a Mladá Fronta Dnes című lap szombati kiadása szerint néhány napja már tárgyaltak Prágában az ügyről. – A Roszatom nem úgy képzeli el a dolgot, hogy idejön (Csehországba), pénzt kér, amelyért majd felépíti az atomerőművet. Hajlandóak vagyunk aktívan bekapcsolódni a folyamatba – mondta Kirill Komarov a lapnak, amely szombaton közölt részleteket a hétfőn megjelenő teljes interjúból. Komarov szerint az orosz fél hajlandó hasonló módon bekapcsolódni a cseh atomerőművek bővítésébe, ahogy ezt Magyarországon Paks esetében tette. A Paksi Atomerőmű bővítésére az oroszok 10 milliárd eurós hitelt adtak Magyarországnak, ami a tervezett költségek 80 százalékát fedezné. Ennek fejében oroszok lennének a technológiák fő szállítói. A Roszatom vezetője azt állítja, hogy a csehek esetében több változat is elképzelhető, és azt sem zárta ki, hogy a cég teljes egészében megfizetné az új atomreaktorokat, amelyek tulajdonosaként azután maga értékesítené az áramot. – Más, vegyes változat is lehetséges, például hogy a pénz egy részét kölcsönöznénk, másik részét meg befektetnénk – jegyezte meg Kirill Komarov. A Mladá Fronta Dnes úgy tudja, hogy a cseh kormány a közeljövőben a többi érdeklődő céget is meghívja Prágába, hogy a konkrét ajánlatok alapján meghozza a döntést az új energiablokkokról. Michal Snobr, a J&T pénzügyi befektetőcsoport elemzője szerint az orosz ajánlat jó lehetőség arra, hogyan lehetne finanszírozni a tervezett új energiablokkok felépítését, míg a másik oldalon stratégiai befektetésről van szó, azért a pályázat nélküli döntés biztonsági és törvényi kockázatokat rejt magában. Úgy véli, a „magyar példa” százszázalékosan nem alkalmazható Csehország esetében. A magyarok az Európai Unióba való belépéskor az atomenergia terén más feltételekben egyeztek meg Brüsszellel, mint a csehek – indokolta véleményét Michal Snobr. A cseh atomerőművek tulajdonosa, a CEZ korábban nemzetközi pályázatot írt ki a temelíni atomerőmű két új energiablokkjára, de azt 2014-ben eredmény nélkül visszavonta. Ennek oka az volt, hogy az energetikai cég nem kapott az államtól semmiféle garanciát az építésre. A pályázat utolsó szakaszába az amerikai–japán Westinghouse és a cseh–orosz MIR 1200 konzorcium került. A magyar példa esetleges alkalmazásáról tavaly ősszel Jan Mládek ipari miniszter beszélt egy lapinterjúban. Forrás: MTI