Kemény meccsre számít a magyar kormány az Európai Tanács ülésén: kormányzati források azt prognosztizálják, hogy december 16-án az Európai Bizottság  kikényszerítheti a megfogalmazásuk szerint „brutális” zsarolási javaslatának elfogadását a tagországok számára kötelező kvótáról. E szerint az EU-ban egy olyan új elosztási mechanizmus lépne életbe, ami azt jelentené, hogy 78 millió forintnak megfelelő összeget kellene euróban fizetnie az uniós tagországnak minden egyes be nem fogadott bevándorlóért. A hatalmas, 250 ezer eurós büntetést nem kifizetni kellene, azt az uniós támogatások összegéből vonnák le. Orbán Viktor az októberi uniós csúcs után azt mondta, szerette volna levetetni a kérdést a napirendről, de ez nem sikerült elérnie Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknél annak ellenére sem, hogy megítélése szerint soha nem lesz a kötelező kvótáról konszenzus a tagállamok között. Így patthelyzet alakult ki. Az atv.hu-nak magas rangú brüsszeli források megerősítették: nem a magyar kormány „rémhíréről” van szó, az előzetes bizottsági tervek szerint a mostani csúcson valóban az asztalra teszik az európai bizottsági javaslatot, de hogy indítványoznak-e döntést is róla, azt egyelőre nem lehet tudni, az általában az ülésnap reggelén derül ki. A szlovák, úgynevezett, hatékony szolidaritási javaslat is napirenden lesz, de e mellett sincs többségi álláspont. A magyar kormány szempontjából immár a szlovák javaslat sem fogadható el „száz százalékosan” – munkatársunkhoz Orbán Viktor környezetéből olyan információk jutottak el, hogy a V4-ek szövetsége is megbomlott, mivel a (rugalmas) hatékony szolidaritási indítványnak is van minimális kötelező eleme, nem csak önkéntes, mégpedig „brüsszeli nyomásra”. A szlovákok javaslata értelmében az uniós országok szükség és igény esetén választhatnának, hogy menedékkérők befogadása helyett hogyan kívánják kivenni  a részüket a menekültválság kezeléséből. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter korábban ennek példájaként hozta fel a Szlovákia által Ausztriának a menekültek elhelyezésében nyújtott segítséget, azt, hogy területén átmenetileg elhelyezett 1200 menekültet, akik Ausztriától kértek menedékjogot. Ezek az emberek Szlovákiában várták ki kérelmük elbírálását. Ily módon azok a tagországok, amelyek nem célországai a migránsoknak, „tehermentesíthetik” a fő nyomás alatt álló tagországokat. November közepén, az uniós belügyi tanács ülése után viszont – ahol a javaslatot ismertették –  Thomas de Maiziere német belügyminiszter határozottan állította: a tagállamok mindegyikének be kell fogadnia menekültek bizonyos hányadát. Ezen túlmenően lehetséges más módon is kifejezni a szolidaritást. A magyar kormány arra számít, hogy kevés lesz a csúcson a szövetségese az esetleges vétót illetően. Magyar kormánykörök megítélése szerint Angela Merkel belpolitikai szempontjai miatt szorgalmazza, hogy a bizottsági bevándorláspolitikai  javaslatról döntés szülessen, mert a 2017-es német választási kampányban mint kancellárjelölt  szeretné felmutatni: van megoldás a migrációs problémára. Másrészt Brüsszelben azért sem szeretnék az időt húzni, mert ha a szlovák uniós elnökség lejárta előtt nem lesz európai tanácsi döntés, a soros máltai EU-elnökség alatt kell újraépíteni a bevándorláspolitikai konstrukciót, és új köröket futni.