A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket törvényszéken az első záróbeszédet Alan Tieger törvényszéki ügyész tartotta, aki felhívta a figyelmet: jóllehet a 74 éves egykori boszniai szerb katonai vezető védőügyvédei olyan színben próbálják meg feltüntetni a háborús eseményeket, hogy Mladić tehetetlen volt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök akaratával szemben, a volt tábornok segítséget nyújtott a vérengzések elkövetésében. Tieger ennek alátámasztására egy 1995-ből származó videofelvételt mutatott be, amely Mladić bűnösségét hangsúlyozta. Tieger kiemelte, a felvétel bizonyítja, hogy ki volt a felelős, ki szólított fel a lövésre. Mladić begyalogolt Srebrenicába és örömét fejezte ki a felett, hogy eljött az idő és elégtételt vehet a törökökön – tette hozzá az ügyész. Arthur Traldi ügyész beszédében hangsúlyozta, az etnikai tisztogatások nem szerb családokat és közösségeket szakítottak szét, lerombolt muzulmán mecseteket és katolikus templomokat, kiégett boszniai falvakat és tömegsírokat hagyva maguk után. Munira Subasic, az egyik áldozat édesanyja, a Sebrenicai anyák nevű csoport képviselőjeként újságíróknak elmondta, a törvényszéknek erős bizonyítékai vannak Mladić ellen, aki csak hazugságokkal próbálja védeni magát. – Azért imádkozunk, hogy megérje a per végét és élete évéig börtönben bűnhődjön – fogalmazott Subasic. A hétfőn megkezdett meghallgatás egy 21 évvel ezelőtt, a boszniai háború idején Srebrenica civil lakossága ellen elkövetett háborús bűncselekmények vádja miatt folytatott per végére tehet pontot. A vád szerint a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladić kulcsszereplője volt annak a vérengzésnek, amelyben 1995. július 14-én a Srebrenicához tartozó kravicei hangárban több mint ezer muszlimot gyilkoltak meg. Az ottani tömegsír feltárásakor eddig több mint 1300 muszlim civil tetemét hantolták ki. Srebrenica a boszniai háború (1992–95) idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mindegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette. Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak Európában. A törvényszék eddig 20 ember ellen emelt vádat a srebrenicai mészárlás ügyében, és közülük szinte mindenkit bűnösnek talált. Az ügyészség kimondta, a srebrenicai mészárlás nem spontán katonai akció volt, hanem egy terv része, népirtás történt, amelyet a legmagasabb állami szinten találtak ki, és aki ezt tagadja, az sérti az áldozatokat. Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte áprilisban a hágai Nemzetközi Törvényszék. A hágai bíróság 2014 júliusában hozott ítélete szerint a holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, mivel a Dutchbat holland békefenntartó zászlóalj potocari bázisáról hurcolták el boszniai szerb katonák. A békefenntartóknak nem kellett volna hagyniuk, hogy elvigyék őket, számolniuk kellett volna azzal, hogy népirtás áldozataivá válhatnak. Mladić legsúlyosabb büntetése életfogytiglani börtönbüntetés lehet, ha a törvényszék bűnösnek találja népirtás, háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében. A záróbeszédek várhatóan december 15-én fejeződnek be, ítélet 2017 elején várható.