Egy keddi beszédében Erdoğan még azt közölte: Törökország azért kezdett hadműveletet Szíriában, hogy véget vessen Bassár el-Aszad elnök kormányzásának. Ekkor közölte azt is, hogy Törökország nem támaszt igényt szíriai területekre. Mint mondta, a török csapatok azért hatoltak be Szíriába, hogy ott érvényt szerezzenek az igazságosságnak, és „azok a területek a valódi tulajdonosaikhoz tartozzanak”. Törökország augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnéven hadműveletet Észak-Szíriában, hogy megtisztítson az Eufrátesz folyó nyugati oldalán egy 5 ezer négyzetkilométeres területet az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádistáitól, valamint a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától. A tervezett 5 ezer négyzetkilométerből az Ankara támogatta Szabad Szíria Hadsereg (SZSZH) ellenzéki ernyőszervezet eddig 1800-at foglalt vissza. Az államfő csütörtökön Törökország és az Európai Unió viszonyát illetően azt mondta: ha majd az EU betartja a schengeni vízummentességre, a menekültek támogatására és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására vonatkozó ígéreteit, amelyeket a március 18-i megállapodásba foglalt, akkor Ankara is „jó szándékkal” áll a kapcsolatokhoz. „Az egyoldalú lépések korszaka már véget ért”. Törökország 53 év alatt megfáradt, Ankarának elfogyott az ereje ahhoz, hogy fusson az Európai Unió után. Az EU bármennyire is igyekszik kizárni Törökországot, az akkor is európai marad. 650 éve vagyunk jelen kultúránkkal a kontinensen. Mi nem vendégek, hanem házigazdák vagyunk ott. Ötmillió török állampolgár él Európában. Az unió nem elég erős ahhoz, hogy csak úgy kirúgjon minket onnan. Azt is jelezte, a legmagasabb szinten akar politikai és gazdasági kapcsolatokat kiépíteni az Oroszországot, Iránt, Kínát és a közép-ázsiai országokat tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO). Hangsúlyozta, hogy az EU-ra és az SCO-ra nem egymás alternatívájaként tekint. Hiányos az a Törökország-meghatározás, amely nyugatban vagy keletben gondolkodik – nyomatékosította. Ha Európa félreteszi a kettős mércét, Törökország már holnap kész a teljes uniós tagságra. A török elnök a közelmúltban többször vádolta meg az EU-t, hogy szemet huny a Törökország-ellenes terrorszervezetek európai propagandatevékenysége felett, azok törökországi működését fegyverszállítmányokkal segíti, valamint menedéket nyújt a július 15-i puccskísérlet, továbbá a kurd szeparatizmus támogatóinak, akik a törökországi felelősségre vonás elől nyugatra menekültek. Az Európai Parlament november 24-én nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amely szerint a hatalomátvételi incidens utáni, tízezreket érintő megtorlások, az emberi jogok, a sajtószabadság korlátozása miatt fel kellene függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben vámunióra lépett az EU-val, amely 1999-ben hivatalosan elismerte Törökország csatlakozási kérelmét is. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, azóta az uniós joganyag 16 fejezetét sikerült megnyitni a 35-ből, bár ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni – a tudományos és kutatási fejezetet. Forrás: MTI (Bánrévi Lili)