A januárban hivatalba lépő amerikai elnök kedden a The New York Times újságíróit fogadva beszélt külpolitikai elképzeléseiről és szólt néhány belpolitikai fejleményről is. Donald Trump azt hangoztatta, hogy ő szeretne lenni az a politikus, aki megteremti a békét Izrael és a palesztinok között. – Ez nagyszerű eredmény lenne – fogalmazott. Ebben szerinte a veje – első házasságából származó lánya, Ivanka férje –, Jared Kushner fontos szerepet játszhatna, bár nem pontosította, hogy milyet. Kushner, aki maga is milliomos ingatlanfejlesztő és emellett laptulajdonos is, már a kampányban is fontos tanácsadói szerepet kapott, és sajtóhírek szerint Trump megkérte számára a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel járó titkosszolgálati engedélyt ahhoz, hogy a Fehér Házban dolgozhasson. Amerikai lapok szerint az ortodox zsidó vallású Kushnernek kiváló kapcsolatai vannak Izraelben, s ezeket már a kampány idején is mozgósította apósa támogatására. Az izraeli jobboldal egyébként örömmel is fogadta Trump győzelmét, míg a palesztinokat elbizonytalanította  a kampányban tett ígérete, miszerint elnöksége alatt Washington Jeruzsálemet elismeri Izrael állam egy és oszthatatlan fővárosaként. A megválasztott elnök az újságírók előtt kitért egy másik fontos, a világ jövőjét érintő ügyre: a párizsi klímaegyezményre. A kampányban végig határozottan tagadta, hogy az emberi tevékenységnek köze lenne a globális felmelegedéshez, és kitartott amellett, hogy amennyiben elnökké választják, felmondja az Egyesült Államok részvételét a megállapodásban. A The New York Times munkatársaival folytatott beszélgetés során azonban már arról értekezett, hogy az embereknek mégiscsak van közük a felmelegedéshez, és nyitottnak mondta magát a klímaegyezmény megvizsgálására is. – Nagyon közelről figyelem a dolgokat, nyitott vagyok ebben a kérdésben, s úgy gondolom, hogy van kapcsolat az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás között – szögezte le Trump. De hangsúlyozta azt is, hogy meg kell vizsgálni, hogy ez az egyezmény mennyibe kerül az amerikai vállalatoknak és milyen következményekkel járhat az amerikai versenyképességre. A leendő elnök – kérdésre válaszolva – szólt a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportokról, amelyeket az Egyesült Államokban újabban alternatív jobboldalként is emleget a sajtónyelv. Éppen kedden két orgánum is – szerkesztőségi állásfoglalásában a The New York Times és publicisztikájában a The Washington Post – arra szólította őt, hogy tisztázza viszonyát ezekhez az egyébként rá hivatkozó csoportokhoz. Trump az újságírók előtt elhatárolódott tőlük, hangsúlyozta, hogy nem is áll szándékában lelkesíteni. Trump védelmébe vette Steve Bannont aki a Fehér Házban főtanácsadója lesz. A 62 éves volt bankár a közelmúltig a radikális jobboldali Breitbart hírportál vezetője volt, s ezért került a támadások kereszttüzébe. Rasszizmussal és antiszemitizmussal vádolták meg egyes sajtótermékekben, de most Donald Trump ismét kiállt mellette. – Ha rasszista volna, vagy az alternatív jobboldalhoz tartozna, soha még csak nem is gondoltam volna arra, hogy alkalmazzam – hangsúlyozta Trump. A sajtóbeszélgetés során Trump dicsérte Barack Obama elnököt és kitért Hillary Clintonra is. Kedden reggel a kampánymenedzserből tanácsadójává vált Kellyanne Conway egy televíziós interjúban jelentette be, hogy a leendő Trump-adminisztráció nem kíván vizsgálatot, még kevésbé pert folytatni Hillary Clinton ellen. Trump ezt a The New York Times munkatársainak személyesen is megerősítette. – Nem akarom bántani Clintonékat – mondta, s hozzátette: túl akar lépni ezen. Úgy vélte, hogy nagyon megosztaná az országot, ha vizsgálatot indíttatna a Clinton házaspár ellen. – Nem akarom bántani Clintonékat, tényleg nem akarom – szögezte le és Hillary Clintonról szólva hangsúlyozta, hogy vetélytársa túl sok mindenen ment keresztül, és sok szenvedésben volt része.