A tájékoztatón a lengyel nemzetvédelmi tárca mellett idén februárban felállított bizottság mutatta be időközi jelentését. A katasztrófa okait illetően az orosz és a lengyel hatóságok eddig eltérő részeredményekre jutottak, Oroszország a lengyel pilótákra hárította a teljes felelősséget, miközben a 2010–2011-ben működő, Jerzy Miller akkori belügyminiszter vezette lengyel bizottság szerint az orosz irányítótorony által megadott téves adatok is hozzájárultak a szerencsétlenséghez. A csütörtöki sajtóértekezleten Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter megerősítette korábbi álláspontját, miszerint az eddigi lengyel- és oroszországi vizsgálatok alapvető tényeket és információkat hallgattak el, amelyek lényegesen módosítják az események megítélését. A hamisítások és manipulációk bizonyítékai mindenekelőtt a Miller-bizottság levéltárában találhatóak – jelentette ki Macierewicz. Kilátásba helyezte, hogy az események objektív ismertetéséhez nélkülözhetetlen adatokat – több tízezer oldalnyi anyagot – nyilvánosságra hozzák. A sajtóértekezleten a Miller-bizottság munkájára vonatkozó, eddig nem ismert 2010-es hangfelvételeket és hivatalos jegyzőkönyveket is közzétették, amelyek alapján a megszólalók úgy értékelték: az akkori lengyel testület hasonló módon akarta bemutatni a katasztrófa okait, mint az orosz hatóságok. Egységes üzenetben kell megállapodni, különben a saját hátunkon csattan az ostor – jelentette ki az egyik bizottsági hangfelvételen Miller, megjegyezve, hogy a lengyel és az orosz zárójelentés lényeges eltérései nyomán a lengyel társadalomban egy egész összeesküvés-elmélet születne. Miller a hangfelvételen a Donald Tusk akkori kormányfő által a bizottsági munka felett gyakorolt „személyes felügyeletről” is említést tesz. Kazimierz Nowaczyk professzor, a jelenlegi vizsgálóbizottság elnökhelyettese elmondta: korszerű módszereket alkalmazva, újból feldolgozták és a háttérzajoktól megtisztították az Oroszországban maradt feketedobozokból, valamint egy lengyel gyártmányú, Lengyelországnak a katasztrófa után visszaszolgáltatott feketedobozból nyert hangfelvételeket. Mint kiderült – közölte Nowaczyk –, korábban kivágtak a „lengyel” feketedoboz felvételeiből egy három-, az „oroszból” pedig egy öt másodperces részt, amelyek arra utalnak, hogy a repülőgép motorja és a generátora már a föld fölött 15 méteres magasságban szabálytalanul működött. A professzor szerint a gép sokkal korábban esett szét, mint azt a Miller-bizottság megállapította, s mindezt az is bizonyítja, hogy a roncsokat 60 méternyi távolságban találták meg attól a nyírfától, amelyet a korábbi vizsgálatok a balesetet kiváltó ütközés tárgyaként jelöltek meg. A Miller-bizottság megállapításait bíráló szakértők korábban is lehetségesnek találták, hogy a repülőgép nem a földnek ütközve roncsolódott, hanem még a levegőben szenvedett károsodást, illetve robbant fel. A sajtóértekezleten kilátásba helyezték: a katasztrófa okait tovább vizsgálják, és megerősítették a korábbi bejelentést, miszerint exhumálják az összes el nem hamvasztott áldozat földi maradványait, hogy megállapítsák a katasztrófa során elszenvedett sérülések mibenlétét és a halál okát, ami fényt deríthet egyben a katasztrófa okára is. A sajtóértekezlet után Macierewicz az orosz külügyi nyilatkozatra is reagált, miszerint Moszkva a katasztrófára vonatkozó minden új, bizonyító erejű anyagról haladéktalan tájékoztatást kér. Az orosz fél követeléseinek akkor tesznek eleget – jelentette ki Macierewicz –, amennyiben az visszaszolgáltatja Lengyelországnak az általa korábban kért anyagot. Ezzel arra utalt, hogy Lengyelország az utóbbi években többször hiába kérte az eredeti „orosz” feketedobozok és a repülőgéproncs visszaadását Moszkvától. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkvában felelőtlennek és provokatívnak nevezte azokat a Varsóban elhangzott állításokat, amelyek szerint Moszkvának köze volt ahhoz a légi balesethez, amelyben 2010-ben Szmolenszkben életét vesztette Lech Kaczynski lengyel elnök, valamint a kíséretében utazó számos magas rangú lengyel politikai, katonai és egyházi vezető. Az orosz szóvivő rámutatott, hogy a szmolenszki szerencsétlenség okait és részleteit a lengyel fél részvételével már kivizsgálták. Egyúttal úgy vélekedett, hogy Witold Waszczykowski lengyel külügy- és Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter egy sor ruszofób kijelentést tett, amelyek az egyébként sem a legjobb időszakukat élő kétoldalú kapcsolatok további romlásához vezetnek.