Csernobil lehet a napenergia-hasznosítás központja, ezt tervezik
Merész tervvel rukkolt elő az ukrán kormány. Az atomkatasztrófa helyszíne, Csernobil, napelempark lenne. A napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket. Már csak a pénzt kellene megszerezni ehhez.
A zóna jelenleg a senki földje, a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan mezőgazdasági és ipari termelésre, állattenyésztésre és egyáltalán az emberi mindennapos életre. Csak néhány száz, zömmel idős ember maradt az erőmű környékén fekvő kisebb falvakban. Ők vagy nem tudtak vagy nem is akartak elmenni. Az ukrán kormány abból indult ki, hogy a szennyezett földterület gyakorlatilag ingyen van, az atomkatasztrófa során megmaradt az erőműben termelt áramot szállító vezetékrendszer, ami bizony jelentősen csökkenti egy óriási kapacitású napelempark felépítését a körzetben. A rendelkezésre álló területből 600 hektárnyit hasítanának ki, a napenergia mellett más megújuló forrásokat is hasznosítanának. S nem utolsósorban egy ekkora energiaparkkal jelentősen tudná csökkenteni Ukrajna az energiaellátását Oroszországtól. Első körben a napból egy, a többi megújulóból pedig 0,4 GW áramot termelnének, ami negyede az erőmű egykori csúcskapacitásának. Az ukrán kormány most házalni kezdett az ötlettel, beruházókat keres az első fázisban 1,1 milliárd dolláros befektetést igénylő terv megvalósításához. Amerikai és kanadai befektetők már jelezték érdeklődésüket, és a potenciális partnerek sorában ott van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely korábban már félmilliárd dollárral támogatta az 1986-os balesetben megsérült reaktort borító, a radioaktív anyagok kiszóródását megakadályozó szarkofág felújítását. Ukrajnának több szempontból is fontos volna a projekt sikere. Először is hasznosítani tudna egy hatalmas, szennyezett területet. Másodszor bizonyítaná a Nyugatnak, hogy élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, a zöldenergia termelésében. Harmadszor pedig csökkentené függőségét a külföldi, a politikai viszonyok miatt különösen érzékeny orosz energiaforrásoktól. Követendő példa már van. A katasztrófa következményeit szintén megszenvedő Belarusz már megkezdte egy komoly méretű naperőmű építését nem messze Csernobiltól. A park tervezett kapacitása 22,3 MW. A természeti adottságok kedvezőek. A napsütéses órák száma nagyjából annyi, mint Dél-Németországban, ahol az utóbbi években komoly napenergia-termelő üzemeket építettek föl. Persze egészen más üzleti környezetben. (Forrás: HVG)
2016.08.02 13:38:40


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!