Kegyetlenül és brutálisan bánnak a menekültekkel Magyarországon egy német bíróság szerint
Újabb lesújtó véleményének adott hangot a Baden Württembergi bírósága a menekülteket ellátó magyar rendszerről és intézkedésekről, azaz a magyarok migránspolitikájáról.  Különös keménység és brutalitás jellemző a magyar hatóságok menekültekkel kapcsolatos fellépéseire – állítja a német bíróság. Egy szír menekült kitoloncolását Magyarországra épp ezért tagadták most meg.  
A Baden-Württemberg tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága (VGH) még július 5-én hozott ítélettel egy egyedülálló szíriai férfi ügyében, aki 2014-ben érkezett Németországba a többi között Magyarországon keresztül, majd menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF). Magyarország az úgynevezett dublini mechanizmus keretében vállalta, hogy átveszi a férfit és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a szíriai férfi kitoloncolását Magyarországra. Azonban a kérelmező bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró sigmaringeni közigazgatási bíróság idén márciusban hozott ítéletével érvénytelenítette a BAMF döntését. Arra hivatkozott, hogy a felperest a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző jelentős hiányosságok miatt az embertelen, illetve megalázó bánásmód veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak. A VGH másodfokú ítéletében közölte: az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerét nemcsak most, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok jellemezték, hogy a felperest nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak jelentős kockázata fenyegette volna, hogy önkényesen őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni az intézkedés ellen. Továbbá az őrizetesek elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézményekben a körülmények részben építésügyi, részben higiéniai szempontból nagyon rosszak voltak, és a személyzet fellépését a különös keménység és brutalitás jellemezte 2014-ben, amikor a felperes belépett Magyarországra, majd menedékjogi kérelmet nyújtott be Németországban. Mindennek alapján megállapítható, hogy a felperesnek a menedékjog iránti kérelem magyarországi benyújtása esetén nagy valószínűséggel azzal kellet volna számolnia, hogy embertelen, illetve megalázó bánásmódban lesz része. Ezért ügyében Németország az illetékes, akkor is, ha a magyarországi körülmények időközben esetleg javultak – áll a VGH közleményében, amely szerint a BAMF panaszt tehet a fellebbezés elutasítása miatt.
2016.07.19 13:30:15


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!