Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek hét fejezetben a jelentés készítői, felsorolva a szerintük említésre érdemes történéseket. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott. A jelentés felrója azt is, hogy a koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. Idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket, amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol, és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat. A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt. Rögzíti, hogy Magyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása. A szólás- és sajtószabadság helyzetéről szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországona sajtószabadság enyhén romlott, de még „részben szabad” a magyar sajtó. A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelésével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel. Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi. Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt. A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről, és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád megyei kormányhivatal vezetője volt, ezek után a Miniszterelnöki Hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.