Azt tervezi Kína, hogy az idei évben megnöveli a szélenergia-kapacitását. Ez eddig rendben is van, mivel az ázsiai ország Egyesült Államokkal vívott harcainak egyike éppen a megújuló energiatermelő kapacitások dinamikus növelése, legyen szól napenergiáról, vagy épp a szélről. Az azonban hajmeresztő, hogy a tervek szerint 2016-ban 22 százalékkal emelnék feljebb a beépített szélenergia-termelő kapacitások szintjét. A kínai kormány erről határozott, és ezt a kínai energiahivatal be is jelentette. A tavalyi globális, 63 GW méretű iparági kapacitásbővülésnek csaknem a felét, közel 31 GW, ha hiszik, ha nem, de Kína adta. Ezzel meg is előzte az EU-t, mivel a teljes beépített kapacitásuk így 145,1 GW lett, szemben az európai uniós tagországok összesített 141,6 gigawattjával. A számokból kimatekozható, hogy e dimenzióban is szuperhatalommá nőtt országban minden gazdasági lassulás és globális beruházási fékezés ellenére lényegében megismételnék a tavalyi növekedést. A kínai energetikai hivatal szerint ez egészen pontosan 30,83 GW új pluszt jelent majd a rendszerben. Csak hogy ne mindig kizárólag Magyarországgal vessük össze ezeket a gigantiks számokat: tavaly októberben, amikor az amerikai Szélenergia Szövetség, az AWEA közzétette az Egyesült Államok szélenergia-iparának harmadik negyedéves jelentését, abban az a győzelmi jelentés állt, hogy a július–szeptember közi 3 hónapban sikerült több mint 1,6 GW új szélenergia-kapacitást a hálózatba kötni, így a 2015-re számított, a teljes kumulatív új kapacitással átlépték az egy évvel korábbi szint dupláját – vagyis nagyon tepernek az amcsik. De az is jó viszonyítási pont lehet a tavalyi kínai szélenergiapotenciál-növekedéshez, hogy az a teljes francia megújuló energiás kapacitás háromszorosa. A Bloomberg által a kínai tervekkel kapcsolatban megszólaltatott beruházási szakértő, Shi Yan szerint  a cél nagyon magas, azt azonban, hogy az ázsiai országban mindezt komolyan gondolják, jelzi, hogy a nemrég elfogadott 13. ötéves terv, amely a World Resources Institute, a WRI olvasatában azt fogalmazta meg, hogy 2016–2020 között végigvezeti az országot a következő gazdasági és társadalmi fejlődésen, tartalmazza azokat az új megújuló energiás számokat is, amelyekben a szélenergiás vállalások besimíthatók. Az új ötéves tervben szerepel, hogy a kínai energiamixben 15 százalékkal csökkenteni kell a szén jelenlétét 2020-ra a 2015-ös értékekhez képest. A WRI úgy véli, hogy ezzel az ország szén-dioxid-kibocsátási intenzitása valójában 48 százalékkal lesz csökkenthető (amit viszont a 2005-ös kibocsátási értékekhez mérnek), s így Kína túl is teljesíti az eredeti 2020-as vállalásait. És ugyebár ez az egyenletnek az egyik oldala, mert a szénerőművek lekapcsolását ki kell váltani más termelőegységekkel, plusz a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket is ki kell elégíteni a rendszerben.