Brutális és sokkoló adatokat közölt az UNICEF. Egyetlen év alatt 4,9 millió gyerek halt meg ötéves kora előtt. Ez napi átlagban mintegy 13 400 halálesetet jelent. A 2026-ban közzétett ENSZ-becslés 2024-re vonatkozik, és a WHO szerint a halálesetek többségét ismert módszerekkel, megfelelő egészségügyi ellátással meg lehetett volna előzni.
Mi fenyegeti tehát most leginkább a világ gyerekeit? A válasz attól függ, hogy a haláleseteket, az érintettek számát vagy az egész életre megmaradó következményeket nézzük. A veszélyek ráadásul egymásba kapcsolódnak. Egy gyerekkel egyszerre történhet meg, hogy a háború miatt elmarad az oktatása, egy aszály után megfizethetetlenné válik az étrendje és a legyengült szervezetében súlyos fertőzés alakul ki. A halál oka mögött gyakran az ellátás hiánya áll. A WHO márciusi közleménye szerint a 4,9 millió elhunyt kisgyerek közül 2,3 millió újszülött volt. Az első élethetekben a koraszülöttség és a szülés körüli szövődmények vezető halálokok, később a malária, a hasmenéses betegségek és a tüdőgyulladás is meghatározóvá válik. A túléléshez biztonságos szülészeti és újszülött ellátás, megfelelő táplálás, tiszta víz, védőoltás és időben elérhető kezelés egyaránt kell. Az eredmények azt mutatják, hogy lehet javítani a helyzeten: 2000 óta több mint felére csökkent az ötéves kor előtt elhalálozó gyerekek száma. A csökkenés üteme azonban 2015 óta több mint 60 százalékkal lelassult.
Az oltásoknál is látszik, milyen könnyen elakadhat a javulás. A WHO és a UNICEF legutóbbi közös összesítése 2025-re 13,5 millió úgynevezett nulla dózisú csecsemőt becsült. Ezt a mutatót a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés elleni kombinált oltás első adagjának hiányával mérik. A kanyaró elleni oltás második adagjának globális lefedettsége mindössze 77 százalék volt, jóval a járványok megelőzéséhez szükséges 95 százalék alatt.
A fegyveres konfliktus a benne élő gyereknek azonnali életveszélyt jelenthet. Globális súlyát azonban nem lehet pusztán közvetlenül az áldozatok számával mérni. Az ENSZ 2025-ben 38 558 súlyos, gyerekeket érintő jogsértést ellenőrzött és igazolt. Az UNICEF júniusi összefoglalója szerint ezek között gyilkosságok, megcsonkítások, fegyveres toborzás, elrablások és szexuális erőszak is szerepelt. A valóság ennél is súlyosabb lehet, ugyanis sok eset a veszélyes körülmények és a hozzáférés hiánya miatt rejtve marad. A tágabb kitettséget jelzi, hogy az UNICEF gyermekszegénységi jelentése szerint 2024-ben a világ gyerekeinek mintegy 19 százaléka élt konfliktus által érintett területen. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyiüket közvetlen fegyveres támadás érte, hanem például azt, hogy a harcok közben lerombolt vízhálózat vagy kórház hiánya később is veszélyezteti az életüket. Egy menekülésre kényszerülő család elveszítheti a jövedelmét, a gyerek kimaradhat az oltásokból és az iskolából. A fel nem robbant lőszerek a harcok után veszélyesek, sérüléseket okozhatnak, a trauma kezeléséhez pedig hosszú távú segítség kell.
Jemenben az UNICEF szeptemberi helyzetjelentése szerint két hét alatt több mint 57 ezer gyerek kényszerült elhagyni az otthonát. Már az újabb harcok előtt 12,2 millió gyerek szorult humanitárius segítségre, és 3,2 millió iskoláskorú nem járt iskolába. Itt az újabb erőszak egy már legyengült ellátórendszert és évek óta nélkülöző családokat ért.
Az UNICEF 2026-os humanitárius felhívása több mint 200 millió, segítségre szoruló gyerekkel számolt 133 országban és területen. Ez a becslés a háborúk mellett a természeti katasztrófák, járványok és más válságok következményeit is magában foglalja. Az alultápláltság súlyát különösen nehéz egyetlen számmal leírni. Közvetlenül is halálos lehet, is ölhet, és egy legyengült szervezetben a pusztító fertőzések veszélyét és végzetes kimenetelét is növeli. A WHO és a Világbank becslése szerint 2024-ben 150 millió 5 év alatti gyerek volt az életkorához képest kórosan alacsony. Ez a tartós táplálkozási és egészségi hátrányokat jelző növekedésbeli elmaradás. További fontos mutató a testmagassághoz képest túl alacsony testsúly: ez 42,8 millió kisgyereket érintett, közülük 12,2 milliót súlyos formában. A korai évek nélkülözése ronthatja a testi fejlődést, a tanulási képességeket és a későbbi életkilátásokat. Ennek a kárnak nincs olyan látványos pillanata, mint egy bombatalálatnak, a következménye mégis évtizedekig elkísérheti az érintetteket.
Magyarországon sok család számára megfizethetetlen az egészséges táplálkozás.

Amikor a háztartások költségvetése szűkül, gyakran éppen a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek vagy minőségi fehérjeforrások fogyasztása csökken először. Pedig a gyermekek egészséges fejlődéséhez nem elegendő a megfelelő mennyiségű kalória, a megfelelő tápanyagbevitel is elengedhetetlen. – közölte az Unicef Magyarország. Rámutattak, hogy az olcsón elérhető, kalóriadús ételek fogyasztása tápanyaghiányhoz és túlsúlyhoz vezethet.
Az UNICEF álláspontja szerint a gyermekek táplálkozásába történő befektetés az egyik leghatékonyabb társadalmi befektetés. Ahhoz, hogy valódi áttörést érjünk el, olyan rendszerekre van szükség, amelyek minden gyermek számára biztosítják a tápláló, biztonságos és megfizethető élelmiszerekhez való hozzáférést már életük legkorábbi szakaszában”. A 2026-os globális élelmezési jelentés szerint a 6–23 hónapos gyerekek mindössze 30,8 százaléka fogyaszt minimálisan megfelelően változatos étrendet. A szegénység azért az egyik legfontosabb jelölt a legsúlyosabb probléma címére, mert egyszerre rontja a lakhatást, a táplálkozást, az egészséget és az oktatási esélyeket. A háború és az aszály is nehezebben túlélhető, ha a családnak nincs tartaléka, és az állami szolgáltatásokhoz nagy részéhez sem férnek hozzá a legszegényebbek. Az UNICEF gyermekszegénységről szóló jelentésének becslése szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban 417 millió gyerek él át súlyos nélkülözést legalább két alapvető területen. A vizsgált területek között az egészség, az oktatás, a lakhatás, a táplálkozás, az ivóvíz és a megfelelő higiénés körülmények szerepelnek. Ettől külön mutató a szélsőséges jövedelmi szegénység, amelyben a jelentés szerint 412 millió gyerek él. A legnagyobb számot az éghajlati kitettség vizsgálata adja. Az UNICEF 2026-os klímakockázati jelentése szerint 1,1 milliárd gyereket érint legalább három, egymással átfedő éghajlati veszély, például hőhullám, aszály vagy árvíz. A kitettség a veszély jelenlétét mutatja; a tényleges következményt az is befolyásolja, milyen a lakás, működik-e a vízellátás, van-e elérhető egészségügyi ellátás, és felkészült-e az iskola. Az UNICEF elemzése szerint 2025-ben 171 millió diák tanulását zavarták meg a szélsőséges időjárási viszonyok. Az aszály közben élelmiszerhiányt okozhat, az árvíz beszennyezheti az ivóvizet, a hőség megterhelheti a gyerekek szervezetét. A klímaváltozás így a már meglévő egészségi és szociális veszélyeket is súlyosbíthatja.
A szegénység és az alultápláltság százmilliók fejlődését rontja, az éghajlatváltozás pedig rendkívül széles körben növeli a kockázatokat. A számokból ugyanakkor nem állítható fel hiteles világranglista. A forrásokból viszont jól kirajzolódnak a beavatkozási pontok: működő alapellátás, korai táplálkozási segítség, kiszámítható családi támogatás, biztonságos iskola és válság idején is hozzáférhető ellátás. Ezek fenntartásához pénz és politikai döntés kell.
Az UNICEF legutóbbi éves jelentése éppen arra figyelmeztet, hogy a támogatások visszaesése szolgáltatások szűkítésére kényszeríti a segítőket.A gyerekek szempontjából ennek egészen konkrét a tétje: kapnak-e segítséget, amikor betegek, és vissza tudnak-e menni az iskolába. Ha ezek sorra elmaradnak, a következmények jó eséllyel elkísérik őket egész életükben.

( Csákány Áron )