Belgrád ismét megtelt tiltakozókkal, ezúttal azonban már nem egy újabb demonstráció, hanem egy választási kampány lezárása alkalmából. Csütörtök este a szerb főváros központjában fekvő Slavija térre és a környező utcákba hatalmas tömeg érkezett, hogy támogatásáról biztosítsa a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson induló, Studenti pobeđuju – A diákok győznek nevű választási listát.

A résztvevők hat irányból, hosszú menetoszlopokban vonultak a térre, miközben az ország különböző vidékeiről is érkeztek támogatók. Mintegy 200 ezren vettek részt a kampányzárón. Figyelemre méltó, hogy a mostani tömeg hétköznap, a munkaidő végét követően gyűlt össze a szerb fővárosban.. A diákmozgalom ezzel a kampány utolsó óráiban is megmutatta, milyen rendkívüli mozgósító erővel rendelkezik, s az utcai tiltakozások résztvevőinek jelentős részét sikerült megtartania a választási küzdelemben.

Újbelgrádból, Zimonyból, Čukaricáról, az Egyetem térről, a műszaki karok épületétől és az Autokomanda csomóponttól indultak a menetoszlopok. A környező utcák fokozatosan megteltek, a tömeg pedig messze túlnyúlt a Slavija tér határain. Vidékről autós konvojok érkeztek, miközben több diákküldöttség napokon át gyalogolt a főváros felé. A kelet-, nyugat- és észak-szerbiai városokból elindult diákokat már szerdán nagy ünnepléssel fogadták Belgrádban. A hosszú gyalogmenetek a 2024 végén kibontakozott tiltakozó mozgalom egyik legismertebb jelképévé váltak. A résztvevők faluról falura, városról városra haladva igyekeztek megszólítani azokat is, akikhez az országos televíziókban nehezen jutnak el az ellenzéki üzenetek. A Pobeda zove – A győzelem hív – elnevezésű rendezvényen a felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a vasárnapi szavazás jelentősége messze túlmutat a jelöltlisták versenyén. Megfogalmazásuk szerint a választóknak két Szerbia közül kell választaniuk: a szabadság és a kiszolgáltatottság, a fejlődés és a hanyatlás közül. A kormánnyal szembeni indulatos üzeneteket azonban intézményi reformokat ígérő programismertetés is kísérte.

A diákok által támogatott képviselőjelöltek közös fogadalomban ismertették elképzeléseiket arról, hogyan változtatnák meg az ország működését. Független igazságszolgáltatást és ügyészséget, átlátható közpénzfelhasználást, szabad sajtót, valamint mindenki számára hozzáférhető, megfelelő színvonalú oktatást és egészségügyi ellátást ígértek.

Tihomir Stanić színművész, a lista egyik jelöltje a politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást sürgette. Marija Maruna az infrastruktúra-fejlesztések biztonságáról és a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségéről beszélt, Milena Božović Mančić pedig a független média fontosságát hangsúlyozta. Ilija Srdanović, a lista egyik első helyén szereplő jelölt arra emlékeztetett, hogy a parlamenti mandátum közszolgálat, amelyért a képviselő a választóknak tartozik felelősséggel.

A programnak nem kizárólag liberális-demokratikus elemei voltak. Egyes felszólalók Koszovóval, a boszniai Szerb Köztársasággal és a határon túli szerbekkel kapcsolatos nemzeti álláspontokat is hangsúlyoztak. A mozgalom a kormányváltás céljával különböző politikai meggyőződésű választókat próbál megszólítani. Ez szélesítheti a támogatottságát, de egy későbbi kormányzás során nézetkülönbségekhez is vezethet. A rendezvény végén a jelöltek a szerb alkotmány példányait magasba emelve vonultak le a színpadról, majd a Slavija téri szökőkút körül hagyományos szerb körtáncot jártak. A tömeg diákokat éltető jelszavakat skandált. Az ünnepi jelenetek a mozgalom egyik alapvető üzenetét sűrítették magukba: a politikai változást a jogállami intézmények helyreállításával kívánják összekapcsolni.

A szerbiai diáklázadás a 2024. november 1-jei újvidéki tragédia után bontakozott ki. A vasútállomás előtetőjének leszakadása 16 ember életét követelte. A katasztrófa nyomán tömegek követeltek felelősségre vonást, a felújítás dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát és a korrupció feltárását. A tiltakozások hamarosan a szerb állam működésének általános bírálatává szélesedtek. Az egyetemi épületek blokádját és az országos demonstrációkat idővel a választási részvételre való felkészülés követte. A mozgalom 250 jelöltet állított, soraiban egyetemi oktatók, szakemberek és közéleti szereplők is helyet kaptak. A diákok tudatosan kerülték, hogy egyetlen politikus személye köré szerveződjenek. Az utcai támogatást helyi kampányszervezettel és választási megfigyelői hálózattal igyekeztek kiegészíteni.

Iva Brkić diákaktivista szerint a mozgalom mintegy 60 ezer választási ellenőrt toborzott. Ennek különös jelentősége van egy olyan országban, ahol a korábbi választások tisztaságát is viták kísérték. Az ellenőrök jelenléte azonban önmagában nem garantálja, hogy a választási eljárás minden szakasza vitamentes lesz.

Az országot hosszú ideje meghatározó Aleksandar Vučić szeptemberben távozott az államfői posztról, és ezúttal miniszterelnök-jelöltként próbálja folytatni politikai pályafutását. A kormányzó párt a stabilitás, a gazdasági fejlesztések és a biztonság ígéretével kampányolt. Vučić és szövetségesei visszautasítják a rendszerszintű korrupcióval és az állami intézmények politikai kisajátításával kapcsolatos ellenzéki vádakat. A diákmozgalom ezzel szemben a közintézmények függetlenségét, a politikai felelősségre vonást és a hatalomgyakorlás ellenőrzését állította kampánya középpontjába.

Az mindenesetre tény, hogy a diákok megmozdulásain többen voltak, mint az SNS rendezvényein, mindezt úgy, hogy a kormánypárt megmozdulásaira tömegesen utaztatták buszokon az embereket.

( Csákány Áron )