A hírszerző szolgálatok, amelyek saját osztályozással rendelkeznek a politikai csoportokról, nem említik konkrétan a francia politikai színtéren ismert egyes pártok erőszakos cselekményekben való részvételét és érintettségét.

Az értékelés szerint a „szélsőbaloldal”, amelyet a Francia Kommunista Párt (PCF) és a La France Insoumise (Engedélytelen Franciaország/LFI) alkotna, jelen volt a tüntetéseken, például a párizsiban, de nem generáltak incidenseket. Ehelyett szombaton az „ultrabaloldali” és a „radikális szélsőbaloldali” erőfölényben voltak.

A francia hírszerző szolgálatok szerint az „ultrabaloldali” mozgalom „kis radikális és erőszakos csoportokból áll, amelyek a demokratikus és republikánus szférán kívül működnek”, és körülbelül 5000 ismert aktivistájukkal kellene rendelkezniük. Az „ultrabaloldali” mozgalom három „ideológiailag elkülönülő” mozgalomra oszlik: az „Antifa”, a legnagyobb közülük, az „anarcho-autonómisták”, és az „anarchisták”, a legrégebbi mozgalom.

A francia hírszerző szolgálatok a „radikális szélsőbaloldali” kifejezés alatt olyan militánsokat értenek, akik „jól meghatározott módszer szerint” hajtanak végre „erőszakos akciókat a helyszínen”. A hírszerző szolgálatok ebbe a kategóriába sorolják az olyan szervezeteket vagy politikai formációkat, mint az Új Antikapitalista Párt (NPA) és a Permanens Forradalom, amelyek „kevésbé vagy egyáltalán nem tartoznak a bevett politikai pártok keretei közé”.
Egy forrás szerint ez a mozgalom kis, mobil csoportokat hozott létre a fővárosban engedély nélküli tüntetésekre.

A hírszerző szolgálatok következtetései szerint az „ultrabaloldal” és a „radikális szélsőbaloldal” szombaton egyesítette erőit, annak ellenére, hogy „nem ugyanaz a kettő”.
A hírszerző szolgálatok őket tartják felelősnek a bűnüldöző szervek és az állami szimbólumok, például a városházák elleni támadásokért, amelyek során a limoges-i városházát gyakorlatilag megsemmisítették – mint arról az Esti Újság is beszámolt.

A rablásokkal kapcsolatban a francia hírszerző szolgálatok úgy vélik, hogy vegyes csoportok reagáltak a „közösségi médiában megjelent felhívásokra”, „főként fiatalokból álló csoportok, akik közül sokan opportunista csoportból, hátrányos helyzetű környékekről érkeztek, néhány sárga mellényes tüntető és politikailag aktívabb fiatalok”.

Az „ultrabaloldal” célja az volt, hogy „anarchiát teremtsen, intézményeket romboljon le prefektúrák vagy városházák megtámadásával, a fiatalok pedig az üzemanyagot jelentették”.
Ez a szövetség „az ultrabaloldal, a radikális szélsőbaloldal és a környékbeli fiatalok között példa nélküli”.

(via AFP- stoffán)