Részleges és helyi kijárási tilalmakat vezetnek be hétfő este egyes francia városokban a hatóságok, amelyek a bírálatok kereszttüzébe kerültek, miután nem tudták megakadályozni a hétvége folyamán az erőszakos cselekményeket és a fosztogatásokat a megélhetési problémák elleni tömegtüntetések mentén.

Sébastien Lecornu miniszterelnök a kormány illetékes tagjaival tartott válságtanácskozást követően bejelentette, hogy a prefektusoktól kijárási tilalmak bevezetését kérte hétfő estétől, amelyek „részlegesek vagy helyi jellegűek” lesznek. Az intézkedés elsődleges célja, hogy a fosztogatásoktól megóvja az üzleteket, miután a hétvégén kaotikus jelenetek uralkodtak a francia nagyvárosok bevásárlóutcáiban. Ha szükséges, a rendkívüli állapotot is bevezetik, de a helyi kijárási tilalmak most „jobban megfelelnek” a kormányfő szerint.

A francia belpolitikai válság mértékét jelzi, hogy Laurent Nunez belügyminiszter benyújtotta lemondását Emmanuel Macron államfőnek, aki nem fogadta el azt, arra hivatkozva, hogy szükség van a rendfenntartó erők folyamatos irányítására.

A franciák azt gondolhatják, hogy mindenhol káosz van. Szerencsére nem így van, a káosz nagyon lokalizált a városközpontokban. Nem arról van szó, hogy Párizs egészét kijárási tilalom alá vonjuk, ennek nincs értelme– mondta a miniszterelnök.

Miközben szombaton országszerte a nagyobb városokban a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.

A rendbontások – a szombatinál kisebb mértékben – vasárnap is folytatódtak Párizsban és Lyonban. A kormány szerint a hétvége folyamán legalább háromezer üzletet érintettek rongálások vagy fosztogatások.

Serge Papin kereskedelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy az érintett vállalkozóknak egy „külön támogatási alapból” kártérítést fizet a kormány.

Anne Le Hénanff, a digitális ügyekért felelős kormánytag az X közösségi oldalon azt is bejelentette, hogy kérte az online viszonteladói nagy internetes oldalaktól a kifosztott üzletekből származó termékekre vonatkozó hirdetések azonnali eltávolítását.

A szervezők szerint országszerte 800 ezren, a belügyminisztérium szerint több mint félmillióan vonultak utcára. A felvonulásokra rátelepedő rendbontók közül 2231 embert vettek őrizetbe, az összecsapásokban közel ezer rendőr és demonstráló sérült meg.

Miközben a politikusok és az országos médiumok arról folytattak vitát, hogy kit terhel a felelősség a rongálásokért, a szombati megmozdulást szervező sárgamellényesek október 31-re egy újabb országos megmozdulást hirdettek, a szakszervezetek pedig november 5-re jelentettek be sztrájknapot.

Az ellenzék szerint a kormány és a rendvédelmi erők nem készültek fel arra, hogy tömegek vesznek részt a szombati tüntetéseken, és rosszul reagáltak a rendbontásokra, amelyek már a demonstrációk előtt elkezdődtek a nagyvárosokban.

Emmanuel Macron államfő vasárnap esti televíziós beszédében elismerte, hogy történtek hibák a rendfenntartásban, míg a belügyminiszter kontrollvesztést tapasztalt egyes városokban. Gérald Darmanin igazságügyminiszter a France 2 köztévében pedig úgy fogalmazott, hogy a hatóságok kétségtelenül kudarcot vallottak az erőszakkal szemben, és úgy ítélte meg, hogy hírszerzési kudarc történt.

Hat hónappal az elnökválasztás előtt a válság politikai fordulatot vett. A baloldal azt rója fel az államfőnek, hogy nem reagál érdemben a tüntetők követeléseire, míg a jobboldal nagyobb határozottságot követel a kormánytól a rendbontókkal szemben. Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire szerint az erőszak annak az eredménye, hogy a kormány hagyta elfajulni a szociális tiltakozó mozgalmat.

( H.Zs.)