Az IMF ugyanakkor a befagyasztott uniós források felszabadításában és a reformokban komoly növekedési lehetőségeket lát, amelyek 2030-ra akár 2 százalékkal is növelhetik a magyar gazdaság teljesítményét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kéthetes budapesti tárgyalássorozat után közzétett előzetes értékelése szerint a magyar gazdaságot több kedvezőtlen tényező is fékezi. Ezek között a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti növekvő különbséget, a kedvezőtlen külső környezetet és a demográfiai nyomást emelték ki.

Az IMF szerint az idei költségvetési hiány elérheti a GDP 7-7,5 százalékát, ezért átfogó költségvetési és szerkezeti reformokra van szükség.

A szervezet szerint ugyanakkor kedvező jelzés a piacok számára az új kormány európai integráció iránti elkötelezettsége és az átláthatóbb kormányzás ígérete. A mintegy 16 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítása az IMF szerint érdemben támogathatja a gazdasági növekedést és enyhítheti a finanszírozási nyomást.

A gazdaság 2026-ban várhatóan mintegy 2 százalékkal, középtávon pedig 2,5 százalékkal bővülhet. Az adórendszer átalakítása pedig elengedhetetlen az euró bevezetéséhez .

Az IMF az euró bevezetését hasznos célként értékeli, de hangsúlyozza, hogy erre előbb megfelelően fel kell készíteni a magyar gazdaságot. Ehhez rugalmasabb munka- és termékpiacokra, valamint az államháztartás konszolidációjára van szükség. A szervezet emellett az adórendszer átalakítását is javasolja, többek között progresszív személyi jövedelemadózással, magasabb társasági adókulccsal és a kedvezményes áfakulcsok szűkítésével. A kiadások oldalán az energiaár-támogatások és a kedvezményes hitelprogramok fokozatos visszafogását, a közbeszerzési kiadások csökkentését és a bérekhez kapcsolódó állami kiadások kordában tartását sürgetik. Az IMF számításai szerint ezekkel az intézkedésekkel a költségvetési hiány 2027-re 5, 2029-re pedig 3 százalékra lenne mérsékelhető. A monetáris politikával kapcsolatban a szervezet támogatja a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetését, és szerintük további lazításra csak tartósan kedvező inflációs folyamatok esetén kerülhet sor. Az IMF szerint a magyar bankrendszer összességében stabil, ugyanakkor a lakáspiac túlértékeltsége, az állam és a bankok szoros kapcsolata, valamint a vállalati devizaadósság kockázatot jelent. A szervezet emellett versenyképesebb piaci környezetet, hatékonyabb állami vállalatokat, a kedvezményes vállalati hitelek fokozatos kivezetését és a digitális készségek fejlesztését sürgeti. Az IMF becslése szerint a javasolt költségvetési, monetáris és szerkezeti reformok 2030-ra együttesen akár 2 százalékkal is növelhetik a magyar reál-GDP-t.

( K.G.)