Az elnök a kabinet ülésén azt mondta, hogy az OPCON átvételét legkésőbb 2030-ig végre kell hajtani, összhangban a dél-koreai kormány eredeti terveivel – írta a Jonhap hírügynökség.

A dél-koreai elnök arra is utasította a tisztviselőket, hogy gyorsítsák fel a nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzését. Mint mondta, az önálló védelmi képességeknek és az Egyesült Államokkal való erős szövetségnek ki kell egészíteniük egymást.

I Dzsemjong kijelentésére azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök csökkentette az amerikai részvételt a Dél-Koreával közösen tartott hadgyakorlatokon. A 11 naposra tervezett hadgyakorlaton összesen 18 ezer katona vett volna részt, a célja pedig az, hogy növeljék a felkészültséget az észak-koreai fenyegetésekkel szemben. A közös kiképzésre néhány nappal azután került volna sor, hogy Észak-Korea újraindította az ENSZ által betiltott ballisztikusrakéta-teszteket.

Az amerikai elnök Trump az amerikai katonák létszámcsökkentését azzal indokolta, hogy nagyon jó kapcsolatokat ápol az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongunnal, és szerinte a közös amerikai–dél-koreai gyakorlatok „teljesen helytelen és ellenséges jelzést küldenek” Észak-Korea számára. Az amerikai elnök szerint a nukleáris fegyverrel rendelkező Észak-Korea „nem tanúsított fenyegető magatartást és tisztelettudó volt” a közelmúltban. Trump azt is megjegyezte, hogy Dél-Korea nem nyújtott segítséget az Egyesült Államoknak Irán atomfegyver-mentesítésében.

Trump már korábban is függesztett fel jelentős amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokat annak érdekében, hogy diplomáciai közeledést érjen el Kim Dzsongunnal. Miután 2018-ban először találkozott az észak-koreai vezetővel, az abban az évben esedékes Ulchi Freedom Guardian hadgyakorlatot törölték, más gyakorlatokat pedig felfüggesztettek vagy kisebb léptékűvé alakítottak. A hadgyakorlatokat később átalakították, majd módosított formában és új elnevezésekkel folytatták azokat.

Az amerikai elnök annak ellenére hozta meg a mostani döntését, hogy amerikai és dél-koreai katonai vezetők arra figyelmeztették: Kim Dzsongun rezsimje új harctéri taktikákat sajátít el annak köszönhetően, hogy észak-koreai katonákat küldenek az orosz–ukrán háborúba. A dél-koreai és amerikai katonai vezetők a múlt héten azt mondták, hogy az Ulchi Freedom Shield gyakorlatokon olyan elemeket is alkalmaznak majd, amelyek figyelembe veszik az észak-koreai katonák drónokkal szerzett harctéri tapasztalatait.

Dél-Korea az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború idején adta át a hadműveleti irányítást az Egyesült Államok vezette ENSZ-parancsnokságnak. Mivel a háború nem békeszerződéssel, hanem fegyverszünettel ért véget, ezért a két Korea technikailag továbbra is háborúban áll egymással. Amikor 1978-ban létrejött a közös dél-koreai és amerikai parancsnokság, akkor a hadsereg irányítása ehhez a szervezethez került. Dél-Korea 1994-ben visszaszerezte a békeidőben érvényes műveleti irányítás jogát, azonban háború esetén továbbra is az Egyesült Államok egyik négycsillagos tábornoka irányítaná a dél-koreai fegyveres erőket.

Dél-Koreában a háborús műveleti irányítás visszavétele a nemzeti szuverenitás fontos szimbólumává vált. Ez több mint két évtizede az ország egyik legfontosabb biztonságpolitikai célja, ám az egymást követő kormányok újra és újra elhalasztották a megvalósítását. Azonban a jelenlegi elnök, I Dzsemjong a 2025-ös hivatalba lépése óta igyekszik felgyorsítani ezt a folyamatot.

A dél-koreai elnök szerint a jövő háborúira való felkészüléshez olyan katonai vezetőket is ki kell képezni, akik átfogó műveleti képességekkel rendelkeznek. Ezért arra utasította a tisztviselőket, hogy „megingás nélkül” hajtsák végre a három haderőnem katonai akadémiáinak egyetlen intézménybe történő tervezett összevonását.

Az erős szövetség megerősíti a biztonság alapjait, saját képességeink erősítése pedig növeli szövetségesként az értékünket és a szükségességünket. – mondta I Dzsemjong a keddi kabinetülésen.

( K.G.)