Így mától legfeljebb 42 évesek jelentkezhetnek katonai szolgálatra a korábbi 35 éves korhatár helyett. A szabály a reguláris hadseregre, a Nemzeti Gárdára és a tartalékosokra egyaránt vonatkozik.

A hadsereg egy jelentős bürokratikus akadályt is elhárított. Korábban egy olyan újoncnak, akit egyszer ítéltek el marihuána vagy ahhoz szükséges kellékek (például pipák) birtoklása miatt, két évet kellett várnia, és egy drogteszt után különleges felmentést kellett kérnie a Pentagontól, de ezt a követelményt mostanra feloldották. Az irányváltás egy történelmi személyi kudarc közepette történt. Miután a Pentagon negyedével elmaradt a 2022-es besorozási célkitűzésétől, a Z generáció lelkesedésére támaszkodott. A valóság azonban az ellenkezőjét mutatta: a fiatalok beáramlása helyett a hadsereg az újoncok átlagéletkorának folyamatos növekedésével szembesült.

Szakértői elemzések ezt a tendenciát 2023 óta jósolják, amikor a Rand Corp. szakértői hivatalosan is javasolták a korhatár emelését. Érvelésük kvalitatív: az idősebb újoncok általában fegyelmezettebbek, koncentráltabbak és motiváltabbak, és gyorsabb ütemben képesek elvégezni az alapkiképzést, mint a tapasztalatlan fiatal újoncok. Így a Pentagon ezzel a megközelítéssel arra törekszik, hogy olyan szakembereket vonjon be, akik már stabil karrierrel rendelkeznek, és akik technikai vagy koordinációs pozíciókat tölthetnek be hosszas alapképzés nélkül.

„Egy érettebb közönséget célozunk meg, akiknek esetleg van tapasztalatuk műszaki területeken” – mondta Angela Chipman, az amerikai hadsereg toborzó osztályának vezetője a Task and Purpose magazinnak. „Szakértő tisztekre van szükségünk, akik fejlett műszaki készségekkel rendelkeznek, és ők a katonák soraiból fognak kerülni.” Ezzel a döntéssel az amerikai hadsereg kiküszöböli az eltéréseket a többi fegyveres erővel szemben. Mind a haditengerészet, mind a légierő már korábban is engedélyezte a 40 év felettiek bevonulását, elismerve az idősebb újoncok értékét.

Ezek a strukturális reformok fokozott feszültség idején történnek, amikor az Egyesült Államok nyílt konfliktusban áll Iránnal. A sürgősséget megerősítik a Pentagon legutóbbi csapatmozgásai is, amelyek során a közelmúltban mintegy 2000 ejtőernyős és mintegy 4500 tengerészgyalogos katonát vezényeltek a régióba. A háború továbbra is hatalmas erőforrásokat emészt fel, ami ellentmond Donald Trump azon állításainak, hogy a konfliktust „megnyerték”.

Az amerikai törvényhozókat most arra kérik, hogy hagyjanak jóvá további 200 milliárd dollárt, amely összeg a már így is körülbelül 900 milliárd dolláros védelmi költségvetést fogja megnövelni. Az Irán elleni amerikai-izraeli háború rendkívül összetett szakaszába lépett, amelyet a diplomáciai erőfeszítések és a helyszínen uralkodó brutális valóság közötti éles ellentét jellemez. Donald Trump elnök optimizmusát fejezte ki a megállapodás véglegesítésével kapcsolatban, megjegyezve, hogy J. D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter vezette tárgyalócsoportja pozitív jelzéseket kapott Teherántól a „fenntartható” javaslatokkal kapcsolatban.

(stoffán)