Röviddel az amerikai-izraeli légicsapások február 28-i kezdete után Irán Iszlám Köztársaság bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását. Ez a szoros szállítja általában a világ kereskedelmében lévő nyersolaj 20 százalékát, valamint a világ cseppfolyósított földgáz (LNG) több mint 20 százalékát.

Az eredmény: Az Irán és Omán közötti szoroson áthaladó hajózás mintegy 90 százalékkal zuhant. A globális olajárak időnként 70 dollár körüli értékről 100 dollár fölé emelkedtek. Az olajárak hétfőn is ezen a szinten maradtak.

Olyan országokat érint, mint Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait, Irak és Irán, mivel most már jelentősen kevesebb olajat tudnak exportálni, ami hiányhoz vezet a világpiacokon és emelkedő árakhoz. A magas olajárak inflációt táplálnak és lassítják a globális gazdaságot. Annál is inkább megdöbbentő, hogy az Egyesült Államok világos stratégia nélkül kezdte meg ezt a háborút a Hormuzi-szorosra vonatkozóan. Irán évek óta azzal fenyegetőzött, hogy támadás esetén blokád alá veszi a stratégiailag fontos szorost.

Amerikai források szerint az iráni haditengerészet nagy részét megsemmisítették. Az amerikaiak azonban eddig nem találtak hatékony ellenszert a partról érkező drón- és rakétatámadások ellen.

Trump amerikai elnök többször is bejelentette szándékát, hogy haditengerészeti kíséretet szervez az olajszállító tartályhajók számára. Most Trump hirtelen szövetségeseket keres a háborúhoz.

Szombaton Trump konkrétan felszólította Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozzanak „közös erőfeszítéséhez” a Hormuzi-szoros biztosítására. Ezen országok reakciói eddig langyosak voltak.

Vasárnap Trump fokozta retorikáját. Ha a szövetségesek nem reagálnak, azt mondta, az „nagyon rossz lehet a NATO jövője szempontjából”. Véleménye szerint az európaiak tartoznak valamivel az Egyesült Államoknak: „Nagyon alkalmazkodóak voltunk. Nem kellett segítenünk nekik az ukrán válságban. Ukrajna több ezer mérföldre van tőlünk... De mi segítettünk nekik. Majd meglátjuk, segítenek-e nekünk. Mert már régóta mondogatom, hogy ott leszünk nekik, de ők nem lesznek ott nekünk.”

Amikor arról kérdezték, hogy milyen segítségre van szüksége, azt válaszolta: „Bármi, ami szükséges.” Hozzátette, hogy a szövetségeseknek aknakeresőket kellene küldeniük, amelyekből Európának lényegesen több van, mint az USA-nak.

Trump még azt is felvetette, hogy Európa katonailag beavatkozhatna. Azt szerette volna, ha „emberek iktatnának ki néhány bajkeverőt az (iráni) partvidéken”. Erre a célra európai kommandós egységeket vethetnének be. Feladatuk az lenne, hogy megállítsák az iráni drón- és aknatámadásokat a Perzsa-öbölben – utalt az amerikai elnök a „Financial Times”-nak adott nyolcperces telefoninterjúban.

A világhoz intézett segítségkérés ellenére Trump továbbra is győzelmet hirdet: „Gyakorlatilag elpusztítottuk Iránt” – mondta. „Nincs haditengerészetük, nincs légvédelmi rendszerük, nincs légierőjük, mindenük eltűnt. Az egyetlen dolog, amit tehetnek, az az, hogy egy kis bajt csinálnak azzal, hogy aknát dobnak a vízbe – bosszantó, de ez a bosszankodás problémákat okozhat.”

RechnitzerGy.
Kép: Blikk