Ezek a légicsapások, amelyek az elsők, amelyek Irán energiainfrastruktúráját célozták meg a konfliktus 2026. február 28-i kezdete óta, jelentős fordulópontot jelentenek, és potenciális következményekkel járhatnak a globális olajárakra nézve. A támadások Alborz tartományt is célba vették, ahol a Shahran olajraktárt felgyújtották. A The Telegraph beszámolója szerint a Trump-kormányzat tisztviselői megvitatták Kharg-sziget elfoglalásának lehetőségét, amely egy stratégiai terminál, és Irán olajexportjának mintegy 90%-át teszi ki. Ez a lépés új szintre emelné a konfliktust azáltal, hogy a légi bombázásról a szárazföldi invázióra váltana.

A 10 millió lakosú várost súlyosan érintették a légicsapások, amelyek hatalmas robbanásokat okoztak. Szemtanúk így írták le az apokaliptikus jeleneteket: „Teherán bombázása ma este apokaliptikus” – mondta az egyik lakos. „A város minden sarkából fény világít, és az egész város vörös. Teherán összes olajtároló tartályát találat érte” – mondta egy másik. A felvételeken sűrű füst látható a főváros egében, ahogy hatalmas lángok csapnak fel több helyről. A lakosok váratlan gázrobbanásokkal szembesültek lakóövezetekben, pokollá változtatva a város utcáit.

Az alborzi Fardis olajraktárban a támadásokban hat ember meghalt és 21-en megsebesültek a tartomány kormányzóhelyettese szerint. Az iráni környezetvédelmi szervezet (Környezetvédelmi Szervezet) arra figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjanak otthon a légkörbe juttatott mérgező anyagok okozta súlyos szennyezés miatt. A Vörös Félhold is riasztást adott ki a savas eső miatt, amely kémiai égési sérüléseket okozhat a bőrön és súlyos tüdőkárosodást okozhat. A lakosok erős szén-monoxid, kén-dioxid és aromás szénhidrogének, például benzol, naftalin és xilol szagáról számoltak be, amelyek mindegyike rákkeltő vegyület.

A teheráni levegőminőség-ellenőrző vállalat szerint a légköri instabilitás hozzájárulhat a szennyező anyagok szétszóródásához, de a körülmények csak a tüzek eloltása után javulnak meg teljesen. A teheráni légicsapások nyolc napig tartó intenzív bombázások után következtek be, amelyek kormányzati épületeket, kórházakat, sportlétesítményeket és lakóövezeteket céloztak meg. Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) szerint legalább 33 civil halt meg a pénteki támadásokban. A háború kezdete óta 1205 civil halálesetet jelentettek, köztük 194 gyermeket. Az iráni Vörös Félhold adatai szerint további 9669 civil lakóegység, köztük 7943 otthon és 1617 kereskedelmi ingatlan sérült meg.

A támadások eszkalációja következtében Irán bejelentette válaszstratégiájának megváltoztatását. „Mostantól Irán nem korlátozza magát az Amerikához és a cionista rezsimhez köthető katonai célpontokra és létesítményekre a régióban” – mondta egy forrás az állami hírügynökségnek. „Irán célbankját alapvetően frissítették, és Amerika, valamint a cionista rezsim létfontosságú eszközeit és létfontosságú érdekeltségeit tartalmazza az egész régióban” – tette hozzá a névtelenséget kérő forrás.

(StoffánGy)