A Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság-védő jogvédő szervezet december elején közzétette idei évi összefoglalóját, melyben az újságírókat világszerte érő atrocitásokat összegzik.

Az elmúlt 12 hónapban (2024. december 1. és 2025. december 1. között) 67 újságíró veszítette életét, többségük, 53 fő háborús konfliktusok vagy bűnszövetkezetek áldozatává vált. A halálesetek közel fele (43%, 29 fő) Gázában történt, és izraeli katonák végeztek a sajtó munkatársaival. Mexikó pedig a világ második legveszélyesebb országa volt 2025-ben az újságírók számára: szervezett bűnözői csoportok kilenc újságíró életéért felelősek. De idén is több haláleset tulajdonítható az orosz hadseregnek, akik továbbra is célba veszik a külföldi és az ukrán újságírókat. Szudán szintén rendkívül halálos háborús övezetté vált a sajtó munkatársai számára.

A halálesetek száma az előző két évhez képest tovább nőtt: 2023-ban 49, 2024-ben 66 újságíró veszítette életét világszerte.

A világ legveszélyesebb régiója az elmúlt 12 hónap atrocitásai alapján Ázsia volt: itt összpontosul az összes mért atrocitás egyharmada, ami javarészt újságíró-bebörtönzéseket takar. Ezt követi az összes eset 29 százalékával az észak-afrikai és közel-keleti régió: itt a bebörtönzések magas száma mellett a meggyilkolt és eltűnt újságírók száma is magas.

A tavalyi összesítéshez képest a bebörtönzött újságírók száma enyhén csökkent, 550-ről 503-ra, de így is nagyon sok médiamunkás van jelenleg rácsok mögött. Többségük továbbra is Kínában (121 fő), ezt követi 48 bebörtönzött újságíró Oroszországban (akik közül 26 fő ukrán állampolgár), és 47 fő Mianmarban.

A fogságban tartott újságírók száma is csökkent: a tavalyi évösszesítő publikálásáig (2024. december 1-ig) 55 újságíró volt fogva tartva; idén ez a szám már csak 20, közülük 9-et Jemenben, 8-at Szíriában, 2-őt Maliban, egy főt pedig Mexikóban tartanak távol ily módon a munkájától.

A jelenleg eltűntként nyilvántartott újságírók száma idén ismét nőtt: a tavalyi 95 főről számuk 135-re nőtt a világ 37 országában. Az eltűntként nyilvántartottak némelyike már több évtizede nem került elő. Két ország emelkedik ki a listában a leginkább, ahol az eltűnések száma jelentősen magas: Mexikó (28 fő), és Szíria (37 fő). Az eltűnések háromnegyede a közel-keleti és latin-amerikai régióhoz köthető.

A jelentés ezen felül beszámol az újságírókat érő fizikai támadásokról is. A 2024 novemberében történt, halálos áldozatokat követelő pályaudvari előtető-összeomlás nyomán kirobbant korrupcióellenes tüntetések kezdete óta a demonstrációkról tudósító szerbiai médiamunkásokat az RSF összesítése szerint legalább 98 fizikai támadás érte. A támadások nagyjából felét a rendőrség követte el.

Az újságírók elleni gyűlölet 67 újságíró halálához vezetett – nem véletlenül, és nem járulékos veszteségként. Megölték őket, kifejezetten a munkájuk miatt váltak célponttá. A média kritizálása teljesen legitim — a kritikának a változás katalizátorának kell lennie, a szabad sajtó a közjó fennmaradását szolgálja. De ez soha nem csúszhat át az újságírók elleni gyűlöletbe, amelyet nagyrészt fegyveres erők és bűnszervezetek szítanak. Óvakodnunk kell a tudósítókról terjesztett hamis elképzelésektől: senki sem »adja« az életét az újságírásért — elveszik tőlük; az újságírók nem egyszerűen meghalnak — megölik őket” – mondta el Thibaut Bruttin, az RSF főigazgatója.

( Csákány Tibor )