Washington – Meghalt Jim Lovell volt amerikai űrhajós, a drámai Apollo–13 küldetés parancsnoka. Az amerikai űrügynökség, a NASA szerint Lovell csütörtökön, 97 éves korában hunyt el az illinoisi Lake Forestben. Lovell az Apollo–13 űrhajós legénységének vezetője volt, amely 1970-ben egy műszaki hiba miatt majdnem katasztrófába fulladt, de a legénység higgadt fellépésének köszönhetően megmenekült. Az űrdráma filmadaptációjában a szupersztár, Tom Hanks alakította.

Sean Duffy, a NASA megbízott vezetője azt mondta: „A NASA részvétét fejezi ki Jim Lovell kapitány családjának, akinek élete és munkássága évtizedek óta milliókat inspirált.” Lovell jelleme és „rendíthetetlen bátorsága” segített elérni a Holdat, és egy közelgő katasztrófát sikerré változtatott, „amelyből rengeteget tanultunk”.

Lovell is részese volt az Apollo 8 első hold körüli pályájának 1968-ban. Ott „Jim, legénységtársaival együtt, ők lettek az első emberek, akik felszálltak és a Hold körül keringtek egy Saturn V rakétán” – áll a közleményben. Lovell az amerikai haditengerészetnél is szolgált, ahol tesztpilótaként nagyra becsülték. Kollégái körében humorérzékéről volt ismert. „Jim Lovell megtestesítette a múlt és a jövő felfedezőinek elszántságát és optimizmusát” – magyarázta Duffy. „Mindig emlékezni fogunk rá.”
Lovell, aki összesen 715 órát töltött az űrben a Mercury, a Gemini és az Apollo programok során, generációjának egyik legtapasztaltabb űrhajósa volt. A legnagyobb kihívást jelentő küldetése azonban 1970 áprilisában érkezett, amikor az Apollo 13 parancsnokaként Fred Haise mellett kellett volna leszállnia a Holdra – de ez soha nem történt meg.

Röviddel az indítás után robbanás történt a fedélzeten, körülbelül 320 000 kilométerre a Földtől – az egyik oxigénpalack sérült kábelei okozták. A mára legendássá vált rádióüzenet, a „Houston, van egy problémánk” a hollywoodi kasszasikerből származik, Hanks Lovell szerepében mondta el, és a legénység hasonló rádióüzenetén alapul. A film többek között Lovell „Lost Moon” című könyvén alapult.

A Holdra szállás helyett az ép holdkompot mindhárom űrhajós menekülőkapszulájaként kellett használniuk – annak ellenére, hogy csak két ember és maximum két nap befogadására tervezték. A legénység szinte az összes rendszert leállította az energiatakarékosság érdekében, küzdöttek a fagypont feletti hőmérséklettel, és egy rögtönzött légszűrő rendszert építettek fedélzeti berendezések és ragasztószalag felhasználásával. A közvetlen visszatérés túl veszélyes lett volna – ezért a Hold gravitációs vonzását kihasználva vetették ki magukat a Földre.
Stoffán György